Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Néprajz - I. Sándor Ildikó: Nagykőrös mezőváros 19. század közepi társadalmának ábrázolása egy festményen

6. A városról és épületeiről is kapunk benyomást. A háttérben az út mellett, ahol az omnibusz és a gyorskocsi szalad - sorakoznak egymás mellett a mezőváros kicsi nádfedeles házai. Rajtuk váltakozva piros-fehér-zöld és kék-fehér lobogók lengenek. De hogy a város szívében magasabb házak is lehetnek, mutatja a díszkapu mögött emelkedő, a fák mögé magasodó három torony, amerre a díszkapun át vezet az út. A közlekedés- és teherhordás eszközei Mint már említettem, kétféle szekeret és kétféle kocsit örökített meg a festő. Kétökrös és négyökrös szekeret, kétlovas és négylovas kocsit. Mi a különbség közöttük? Az, hogy két- vagy négy állat húzza ezeket a járműveket, nemcsak a gazda vagyoni állapotát fejezi ki, hanem funkcióbeli különbség is van közöttük. A kocsi és a szekér elnevezés között „különbség inkább használati tekintetben mutatkozik."

9 Szerkezetük lényegében hasonló, de a kocsinak könnyebb, finomabb a kidolgozása.

10 Szekérnek nevezzük a járművet, ha jármos állat (ökör) vontatja. Képünkön nagyszarvú szürkemarhákat látunk. Az ökrök igen nagy terheket képesek szállítani, de nem túlságosan messzire. (Ezért fogtak négy - hat ökröt is a szekér elé.) A szekér a régebbi kocsifajta. Kocsinak mondjuk a szekeret általában, ha ló húzza, és elsősorban embereket szállít. De a teherszállításra szánt járművet akkor is szekérnek nevezik, ha azt ló húzza. A lovas kocsit általában könnyebb teher szállítására és nagyobb távolságok megtételére, használták." A kocsizás az 1800-as években virágkorát élte. „A magyar kocsi azért vált híressé NyugatEurópában, és másutt is, mert magában egyesítette a személy - és a könnyű árú- szállítás, valamint a gyorsaság követelményeit."

12 A két- és négyökrös szekér másfajta teherszállítását jól érzékelhetjük képünkön. A kétökrösnek az oldala rácsos, a négyökrösé pedig deszkázott, a végén levő szekérkas pedig fonott. Az ilyen deszkaoldalakkal a szekeret nagyobb súlyt nyomó homok, föld stb. hordására teszik alkalmassá. Hogy képünkön is ez történik, igazolja a szekér melletti víztócsa, - amit fel kell tölteni, valamint a talicskás ember, aki mögött egy másik ember fogával felfelé tartott gereblyével egyengeti a földet. A kétökrös szekéren bizonyára zöld ágat, vagy a díszítéshez szükséges egyéb kelléket hoztak. A két lovaskocsi érdekessége, hogy ezeket Nagykőrösön gyártották. A szakirodalom, „Körösi kocsinak" nevezi ezt a típust.

13 A körösi kocsi jellemzői: Más kocsikhoz (pl.: г Bácskai és Eszterházi kocsik) viszonyítva a körösi kocsi első kerekei magasabbak. Ezáltal földes utakra és rossz utakra is alkalmas. Feltűnően hosszú kerékaggyal rendelkezik. Oldalai sűrűn hozottak. A kocsiszekrényt rögzített kocsioldahk alkotják. A kocsioldalak többnyire középen félig ki vannak vágva, hogy könnyebb legyen fellépni. A képen ábrázolt kocsik négylőcsösek. Sárhányói a kocsi közepe felé ívesen lehajlóak, és a kocsiderék közepénél találkozva fellépőt alkotnak, hogy az utazó könnyebben tudjon felszállni. Ülései magasak, és háttámlásak. ívesen hajló saroglyát - a csomagok számára - kassú van ellátva. Az ábrázolt kocsik oldalait világos okker színűre, kerekeit és széleit pedig élénk pirosra festették 1857-ben. Ezeket a kocsikat egyaránt használták utazásra, tanyára, városi közlekedésre, vagy piacra, mert piaci árúk szállítására is alkalmas volt.

14 154