Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)

Néprajz - I. Sándor Ildikó: Nagykőrös mezőváros 19. század közepi társadalmának ábrázolása egy festményen

Ikvainé Sándor Ildikó Nagykőrös mezőváros 19. század közepi társadalmának ábrázolása egy festményen.

1 A19. század közepének alföldi mezővárosi társadalmáról, az ott élők viseletéről eddigi ismereteinkhez szemléletes kiegészítést kapunk arról a képről, melyet az Aranyjános múzeum őriz Nagykőrösön.

2 A festmény 92 x 68 cm nagyságú. Fekvő kép, 6 cm széles aranyozott fakeretbe foglalva. Papírra festett akvarell

3 A kép a múlt század közepén készült, és egy különös eseményt örökít meg. Keletkezéséről a kép alján díszes, kézírással írt felirat tájékoztatja a szemlélőt: „6. Cs. Kir. Felségeik I. Ferenc József és Erzsébet fogadtatására. 1857 május 24-én Nagykőrösön." Vagyis ez a festmény azt ábrázolja, hogy a királyi pár érkezésére a várost hogyan díszítették fel, milyen külső fogadtatás vártaőketNagykőrösön. Ettől a díszes, színes betűkkel írt felirattól balra egészen apró betűkkel, igen diszkrét felirat tájékoztat a festmény alkotójáról: „Terveszte és festette Voigt Ede cs. Kir.

4 ...főbiztos." Tehát egy főbiztost is állítottak azért, hogy a fogadtatás jól sikerüljön. A festmény alkotójáról nevén kívül egyelőre mást nem tudunk. Nem tudjuk, hogy vajon megrendelésre készült-e a kép, előre tervezte-e, az egészet, vagy az előkészületek közben festette-e oda a valóságos járókelőket a terv készítője, amíg talán arra felügyelt, hogy minden pontosan, előírás szerint menjen. Ezekre a kérdésekre levéltári adatok adhatnának választ, valamint arra is, hogy az a bizonyos másnap, május 24-e végül is hogyan zajlott le. De ez egy újabb dolgozat témája lehet. Ferenc József két alkalommal járt Nagykőrösön. A múlt század közepi város életében egy császárlátogatás jelentős eseménynek számított. Borovszky Samu 20. század eleji monográfiájában erről a következőket olvashatjuk: „Az önkényuralom alatt az uralkodó két ízben is meglátogatta a várost. Első ízben 1852. évi körútja alkalmával, június 11-én érkezett Nagykőrösre, mely alkalommal, a város hódolattal fogadta, másodízben 1857 évi körútja alatt, május 24-én, Erzsébet királynéval jött Nagykőrösre. E látogatás emlékét az ugyanez évben felépült felszegi ref. leányiskolával örökítették meg, mely a legmagasabb látogatás emlékére „Erzsébet leányiskola" nevet visel.

5 Egy pillanatra fel kell idézzük a kort, ami ekkor Nagykőröst jellemezte. 1857. Ez az 1848-49es szabadságharc bukása utáni nyolcadik év. A Bach-korszak, az önkényuralom, a nemzeti elnyomatás ideje. A kiegyezés majd csak 10 év múlva következik be. A lelki megnyomorítás ellenére Nagykőrös mezővárosi fejlődésének virágkorát élte ebben az időben. Mint Nóvák László írja „a mezőváros gazdasági helyzete és haladó szellemű vezetése tette lehetővé, hogy a szabadságharc bukását követően Nagykőrös a Bach-korszak németesítő politikájától függetleníteni tudta magát."

6 A város ebben az időben nemcsak gazdaságilag állt jól, de a szellemi pezsgés színhelye is volt. Valóságos irodalmi központtá emelkedett azáltal, hogy a város vezetősége főgimnáziumába hívta 150