Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)
Néprajz - Újvári Mária: Váci fejviseletek a 18. századból
során a felületi szennyeződéseket mechanikusan, csipesszel, tüllön keresztüli kíméletes porszívózással távolítottam el, ezt követte a nedves tisztítás. 6 Tisztítás után a bélésnek való batisztot a megfelelő színűre festettem 7 és a szövetet varrókonzerválással, átfogó öltések alkalmazásával rögzítettem rajta. Nem alkalmaztam külön alátámasztó anyagot, mivel a bélést úgy is pótolnom kellett. A merevítést azért nem rekonstruáltam, mert nem tudtam megállapítani, hogy a főkötő mely részén alkalmazták. A tüllcsíkoknál is teljes alátámasztásra volt szükség, mivel a belekorrodálódott gombostűk, a lárvák és a testnedvek sok helyen „megették" a selymet. Erre a célra pamuttüllt használtam, amelyet megfelelő színűre festettem. Ez az anyag olyan lehelet finom, hogy szinte észrevehetetlen, ugyanakkor segítségével a tüllsorok újra szépen, habosán állnak. Az összeállításnál segítségemre volt, hogy a fodrokban a ráncolások lenyomata jól látható maradt, így az eredeti hajtások mentén tudtam összevarrni a főkötőt. A papírvirágokat megfelelő színűre festett papírból vágtam ki és hasonlóan, mint az eredetiket, vékony dróttal erősítettem fel. A főkötők mellett a női fejviseletek másik jelentős csoportja Sparta, mely a hajadonok fejét ékesítette. E viseletdarab a szüzesség jelképe is egyben, mintegy koronája a leányságnak. Ezt általában az elhunyt leánnyal el is temették. A párta a legrégibb leányfejdísz, melyet a honfoglalás korától a 19- század közepéig viseltek. A szó ófelnémet eredetű, amely a korai újfelnémet korban került át a magyarba. Jelentése: korc, szegély, szalag, foglalat, keret, női fejdísz? Kerékgyártó Adrienn kutatásai szerint a párta viselése még a 19- században is egyes vidékeken általánosnak mondható. A váci leletek között viszont mindössze egy darab - a szó klasszikus értelmében vett - pártát találtunk. A többi leányt tüllpártával vagy csupán halotti koszorúval temették el. Ez a párta valószínűleg a maga korában is ritka és drága fejdísz lehetett. Viselője, Skripetz Klára 1788-ban 18 évesen, legszebb ifjúságában hunyt el, ezért a szokásosnál is díszesebben ravatalozták fel. Halotti lepedőjét széles vert csipke szegélyezte, fehér batiszt köténye, csipkés szélű mellkendője, lila, virágmintás szoknyája volt, párnáját, halotti leplét kék selyemszalagcsokrokkal díszítették, teste mellé rozmaring ágakat, feje fölé rozmaring koszorút tettek, lábára fémszálakkal hímzett selyemcipőt húztak. A párta mintegy koronaként ékesítette a leány fejét. A pártákra jellemző, középen húzódó pántot alul, s felül félkör és teljes kör idomban drótvázra felfűzött kis üveggyöngy-füzérek díszítették. A középütt 4 cm széles, a végein 3 cm széles karika-alakot a hátrafelé eső részén átvágták, két fémgyűrűt varrtak rá, így egy szalag segítségével a kívánt bőségre beállíthatták. A kör alakú, 50 cm hosszú - feltehetően több rétegű kéregpapír - vázat erős, durva szövésű vászonnal vonták be. Erre az alapra sodrott aranyszálakat varrtak. Az aranyszálak fölé vörösréz drót sodratokból virág és levélsort alakítottak ki, melyet „kitöltöttek" égővörös gránátokkal 9 . Az abroncson a négyszirmú virágmotívumok {boglárod) egymástól azonos távolságban helyezkednek el, kúp alakban kiemelkednek, számuk páratlan (5 db). A gránátok közül sok hiányzik, de így is 221 db-ból álló értékes gránátsor ékesíti. A gránátsoron kívül a párta egész felületét bevonták apró fehér gyöngyökkel. A gyöngyfüzérek a széleken húzódtak, csipkeszerűen vették körbe a párta alsó és felső részét, sőt a boglárok között is ékesítették a felületet. A párta jobb oldalára, a halántékra egy selyemszálakból és selyemszövetből készített virág-ágacskát tűztek. Ez nem képezte részét a pártának, valószínűleg az örök élet jelképeként került oda. Mivel eladó lány volt az elhunyt, elképzelhető, hogy megülték a halott lakodalmi szertartását, így kerülhetett ez a lakodalmi kitűző a halott leány pártájára. 10 Mivel a gyöngyöket, továbbá a textilt és a fémrészeket is vastag korrózióréteg borította, szükséges volt a tárgy tisztítása. A tisztításnál nagy elővigyázatossággal kellett eljárni, mivel a gyöngyök minden mozdulatra peregtek. A különféle anyagfajták miatt, melyek változó mértékben 145
