Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia III. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 6., Szentendre, 2001)
Néprajz - Repiszky Tamás: Egy kis dorombológia
készült, megkérdőjelezetten flamand serleget, melynek zománcdíszén egy alvó házaló kereskedő látható, akit majmok rabolnak ki. A majmok közül az egyik dorombon játszik. Késő 15.századi és egyben első mai Belgium területén a Hans Memling iskolája egyik mesterének, diptichonja, melynek egyik szárnyán Madonna látható három muzsikáló angyallal, akikből az egyik dorombon zenél. A genti múzeumban őrzött festményt később több alkalommal is reprodukálták. A svéd festő, Albertus Pictor 1480-1490 körül készült festményén egy hatalmas dorombon játszó ember látható. A festmény a svédországi Uppland tartomány Harkeberga templomában látható (IV kép). A korai ábrázolások közül az egyik legismertebb az 1511 -bői származó Virdung: Musika getucht с művében található ábrázolás 53 . Virdung egyébként a hangszerek felsorolásánál első helyen a dorombot említi. Egyesek szerint ez hasonlít leginkább a ma ismert újkori osztrák dorombokhoz. 54 Virdung könyvének korabeli kiadásaiban (pl. latin, 1536) szintén megtaláljuk ábrázolását, viszont a német (1528),francia (1529) és holland (1568) kiadásokból hiányzik az illusztráció. A korai ábrázolások másik legismertebb műve Hans Herbst alkotása, mely a zürichi Landesmuseumban található és hosszú ideig tévesen Holbein-Tisch-ként emlegették. 55 A megkérdőjelezetten 1515- re datálható asztal lapra festett képen ismét egy alvó házaló látható, akit majmok rabolnak ki, és az ellopott tárgyak közt négy kisebb és egy nagy doromb ismerhető fel. Flamand, vagy francia „A szűz és a gyermek" című festmény, melyen Szent Lajos és Margit is látható. Mária jobbján lévő angyal dorombon játszik. A házaló kosarában lévő dorombot örökíti meg Hans Lützelburger „Ein Wannenkramer" című fametszetén 15l6-ban. Az 1500-as évek elején készül el a nürnbergi Szent Sebald templom 56 hangszeren játszó angyalos szoborkompozíciója. A bronz síremlék egyik angyala szintén dorombon játszik. Maximiliánus császár diadalmenetét megörökítő fametszeten egy udvaronc játszik a hangszeren. Az 1526 körül készült mű Hans Burgkmair alkotása 56 . A firenzei Uffiziben is megtalálható egy Burgkmair fametszete alapján készült korabeli tintarajz. Martin Agricola 57 alapján szintén született egy tusrajz „Maultrumpff " címmel. A franciaországi Lorraine „német" kapujához közeli tornyon (1527) többek közt dorombos szobordíszitéssel is találkozhatunk. Peter Flötner (1485-1546) fadomborművének az alján két egymáson keresztbe fekvő doromb van. A műalkotás jelenleg a nürnbergi Altstadtmuseum Fembohaus-ában van elhelyezve. A16. századból ismerünk énekesnő, rigó, fülemüle, farkas, dobos, sípos és más „hangadókról" elnevezett ágyúcsöveket. Például a Berlini Hadszertár egyik ágyúcsövét nevezték el a dorombról. A két dorombbal is díszített ágyúcsőről Feldhaus nyomán Kalmártól értesülhettünk első ízben. 58 A belga Denis mester által 1535-ben készült nagyon gazdagon díszített woolwichi ágyúcsövön szintén doromb látható. Az egykoron a Towerben, jelenleg a Hamphire-i fegyvergyűjteményben őrzött darabról az állítják, hogy magyar eredetű. Könyvek címlapjain is előfordult a doromb, például a wittenbergi Georg Rhau: Symphoniae jucundae (1538) 11 hangszere közül az egyik doromb, vagy az 1538-ban Krakkóban megjelent Rhetorica Ioannis Caesarij című könyv címoldalának fametszetén látható sok zenész közül az egyik dorombos. Matthias Apiarius berni mester műhelyéből származik egy fametszet. Az 1538-ra (vagyl539) keltezhető képen egy szamár, elemózsiás kosár és egy doromb képe látható 59 . A mű alján egy 15 soros kísérő-vers olvasható (Il.képmelléklet). Ez a fametszet lehetett az előképe egy 16. századi röplapnak, 60 valamint a minden bizonnyal 18. századi dél-német „lusta-szamaras" fametszetnek is. Boone (1986) közli többek közt pl.: Pieter Balten (cca. 1525-1598) A világ tánca című képét. 61 Mindenképpen megemlítendő a kissé későbbi és közismert Commenius-féle (IVképmelléklet) metszet is (Orbis senzualium pictus, Lőcse, 1685), a kevésbé ismert dorom112
