Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Régészet - Tettamanti Sarolta: Újabb régészeti kutatás a váci középkori német város területén

kemencét ír le.

12 Az idézett példák csak azért érdekesek, mert kijelölhetik azt az irányt, amelyre figyelnem kell további adatok kutatása és tanulmányozása során. Mindenesetre érdekes hagyomány az egykori Vác szűkebb térségében az ipari tevékenység. E kemence mellett a szomszéd telek XVIII. századi fazekaskemencéjére gondolok. A gödrök. A legkülönfélébb formájú, betöltésű, mélységű, egymásba érő, egymást vágó, sokszor bizonytalan rendeltetésű, de igen változatos tartalmú beásások. A nagyobbak között jellegzetes a körte-, méhkas alak.^ Földjük iszap, sóder, sárga agyag, tömött kemény sötétbarna föld, vagy koncentrikus körökben szenes, paticsos betöltés. A kerámia leletek szerint a legtöbbet a XIV-XVI. századokban ásták. Néhányban halmokban voltak az állati állkapcsok, szarvak, lófej, több kosfej került elő, az egyikből rengeteg vasszög. 2. kép. A nagyobb gödrök átl. mélysége 300350 cm. Eredetileg tárológödrök lehettek, később betöltődtek hulladékkal. Az állatcsont halmok valamilyen itt űzött mesterség - hentes, mészáros, enyvfőző? - jelei lehetnek. Egy gödör mind a méretével - 320x380 cm -, mind a mélységével - 823 cm! - kitűnik. E szinten feljött benne a víz, betöltése még kevert volt, 60 cm-rel följebb még volt benne egy cserép. Vízgyűjtő medence, ciszterna lehetett. Az ásatás során a nagy mennyiségű kerámián, s a már említetteken túl is rengeteg állatcsonton kívül néhány kiemelkedő lelet: Mária királynő 1395. évi ezüst dénárja; fejes bronzgyűrű növényi mintával; füles gombok; vastárgyak: kulcs, nyárs, sarkantyú, lópatkó, olló, szőlőmetsző kés; kis szürke agyagpoharak, amelyek valószínűleg osztrák importáruk. Beszámolómat színesítené, ha a talált leletekből is bemutathatnék egy válogatást. Sajnos ez az anyag is, mint korábbi másik 3 ásatásomé, legnagyobb részt egyelőre restaurálatlan. Idén nyáron tervezzük a restaurálási munka, elsősorban a kerámia kezelésének megindítását. Jegyzetek i Tettamanti 1997. 333-334. 2MRTXIII/2.,447. 3 Grandbuch über die Bischöfliche Stadt Waitzen. Vác, Püspöki Levéltár; Tragor 1906.159-161. és LX. melléklet; Tragor 1921.20. 4 A háztípust és fajtáit először Méri István írta le: Méri 1952.58.; Néhány későbbi ásatás eredményeit idézném még: Visegád-Várkert dűlő, Kovalovszki 1985.4345.; Ópusztaszer, Vályi 1986.224-225,235.; Az Észak-magyarországi adatokat Wolf Mária gyűjtötte össze, Wolf 1989.47-51. 5L.pl

. Wolf 1989.49,51. 6 Az adatok összegyűjtését 1. többek között Fodor 1989.35-37.; Mesterházy 1992.71-72. 7 Méri 1954.144.; Rég. Kut. 1982.90.; Biczó 1984,168. »Vályi 1992.137-140. 9 Benkő-Ughy 1984.31-32. io Gyürky-Miklós 1992.71. old. és 9- kép a) и Egykorú rajzokat idéz Voit-Holl 1956.6-9- képek és 77. old. 12 Theophylus presbiter: A különféle művességekról. XXII. fejezet, 69. old. Takács Vilmos bevezetőjével és jegyzeteivel. Bp. 1986. Sablyán Tibor néprajzkutató tanulmányozta a váci kemencét, szakmai útmutatását, ötleteit itt köszönöm meg. 13 Szokásos középkori gödörformák Vác városában. Miklós Zsuzsa szíves szóbeli közlése saját Vác városi ásatásairól. oy