Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Régészet - Tettamanti Sarolta: Újabb régészeti kutatás a váci középkori német város területén

gödrökre rendkívül sok párhuzamot tudnánk felsorolni. 4 Apatics-, tehát felmenő falú házak. Az I. sz. kutatóárokban feltárt ház: csak egyik mérete van meg teljesen, ÉNy-DK-i irányban 5 m. Erre merőlegesen csak a DK-i szélét tudtuk megfogni, innen 6,2 m hosszan tudtuk kibontani a leégett paticsfalak 30 cm vastag elplanírozott rétegét. Alatta a beomlott tető néhány elszenesedett gerendáját találtuk meg. 1. kép. Érdekes a ház fala: A DK-i fal maradványa sorban álló cölöpökből, az egyiken rajta fekvő vízszintes gerendából állt, a cölöpsor külső oldalán megmaradt a sárga agyagfal alja, rajta néhány kőből álló kósor. Még egy kőből ra­kott kerítés(?) falat is találtunk a ház falától 2 m-re DK-re. A cölöpös falszerkezetet az ÉNY-i olda­lon is meg tudtuk fogni. A fal cölöplyukain kívül kisebb, négyszögletes cölöp-, ill. karólyukakat is találtunk a ház belsejében, bizonyos határozott sorban. Valami féle állványzat, polcok, belső be­rendezés nyomai.5 A vörös, égett paticsos betöltésből a leletek: XIII-XIV. századi kerámia, s talál­tunk egy simított felületű paticsdarabot is vesszőfonat lenyomattal. A leírt ház a telek hosszában állt valószínűleg. A II. sz. kutatóárokban megfigyelt ház: az előző háztól Ny-ra 4,5 m - re egy kisebb foltban ugyancsak előkerült egy vörös égett paticsos betöltés, amelyből szintén XIII. századi cse­repek jöttek elő. Mindenképpen leégett házat jelent, de nagysága nem állapítható meg, mert egy újkori, téglával kifalazott építmény (emésztőgödör?) a középkori rétegeket itt elpusztította. Az Árpád-kori, késő középkori felmenő sövény-, azaz vesszőfonatos paticsfalú lakóépületekre a szakirodalom szintén sok példát hoz. 6 Cölöpök sorából álló falszerkezetet tárt föl többek között Méri István és Biczó Piroska. 7 Nem találtam példát a váci ház falcölöpére fektetett vízszintes ge­rendára. Megerősítő keresztgerendája lehetett a favázas háznak. Az égetőkemence. Az utóbbi ház ÉK-i sárga agyagfalának alapjához csatlakozik közvetlenül egy hosszú keskeny (250x70-75cm), kizsaluzott és teljesen átégett paticsfalú építmény. Ami eb­ből tulajdonképpen megmaradt, az, a ház padlója alatti szinten, minden bizonnyal egy égetőke­mencének a tüzelőtere. Ezt bizonyítja a falaknak (falvastagság: 12-20 cm) az igen magas fokú hő­re utaló teljes vörösre, keményre átégése, valamint a padlón talált fehér hamu és elszenesedett fa. Előterét és részben a szájnyílását - utóbbit kövek, ill. agyagtömb szegélyez - 3 később ideásott gödör (a 32-32a. és a 36. számúak) rombolta szét. A tüzelőtér falmagassága 70 cm. A második szint, az égetőtér vesszőfonatos, tapasztott boltozatának kezdetét is megtaláltuk, de magát a bol­tozatot és ezt a szintet a leégett ház maradványaival együtt planírozták el. E kemence feltárása közben csak kevés Árpád-kori, XIII. századi cserép jött elő. Megjegyzendő, hogy az ásatás terüle­tén az egyes objektumokban többször került elő ipari tevékenységre utaló lelet, ólomolvadék, egyéb fémolvadék, megolvadt kerámia, vas salak, egyéb fém salak, de nem a kemence közelében és közel sem olyan mennyiségben, hogy ebből a kemence használatára következtetnénk. Mint említettem, az építmény érdemi részét utóbb elplanírozták. A kemence rendeltetését nem isme­rem. Az általam ismert, publikált ipari létesítmények egyikével sem tudom egyelőre kapcsolatba hozni. Néhány - lehetséges, hogy csak formailag - hasonló részlet miatt idézek egy-két leletet ill. forrásutalást. A szeri kora Árpád-kori településen háztartási rendeltetésű téglakemencék kerül­tek elő, ezek közül néhánynak a szájnyílása kövekkel volt megerősítve. 8 Székelykeresztúrról XII. századi ház belsejében vályogtéglából épült kemencét ismerünk.9 Igen óvatosan vonom ide a diósjenői I. sz. üveghuta 3. kókemencéjét objektumunkhoz hasonló méretű futőcsatornája mi­att, i о Majolika edények égetésére hosszúkás boltozott túzterű, téglából épített kemencéket hasz­náltak a XVI. században Itáliában. H Theophylus presbiter vesszőfonatos boltozató üveghevítő 88

Next

/
Thumbnails
Contents