Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Régészet - Tettamanti Sarolta: Újabb régészeti kutatás a váci középkori német város területén

Tettamanti Sarolta Újabb régészeti kutatás a váci középkori német város területén A tavalyi konferencián beszámoltam a Vác - Katona Lajos utca 12. sz. telken végzett ásatásról, amelynek érdekes eredménye volt a XVIII. századi fazekastelep részlet.

1 Ugyanez évben nyílt alkalom a szomszédos 10. sz. telek megkutatására. Mint ismeretes, a 6 -12. sz. telkeken épül az új váci múzeumépület. A10. telken a tervek szerint pince épül, ennek a helyén végeztem a feltárást. A helyszín a középkori német város területe, a török kori Zsidó utca mahalle környéke.

2 Az 1718 évi Althann - féle telekkönyv térképe szerint az ekkor Zsidó utcának ("Judengassen") nevezett utca 74-79- sz. telkei a Fótér és az utca között húzódó hosszú telkek voltak. Az utca másik, Duna felőli oldala nem volt felparcellázva (két telek kivételével). Jelen ásatás helyszíne a 77. sz. telek a telekkönyv szöveges része szerint Georgius Szőcz (Szűcs?) tulajdona volt. A 12., akkor 78. sz. Laurentius Miseré volt.3 A telkeken a lakóházak minden bizonnyal a Főtér felőli oldalon álltak, mi az egykori telkek hátsó udvar-, vagy kert részéhez férhettünk hozzá. Az 1997 évi ásatás pénzügyi fedezete a Művelődési és Közoktatási Minisztériumnak a Munkaügyi Minisztérium Közmunkatanács Hivatalától elnyert pályázata volt "Milleniumi felújítások" címmel. Azaz: munkanélküliek foglalkoztatására kaptunk ásatási pénzt. Tekintve, a múzeumigazgatóság pénzügyi helyzetét, e támogatás nélkül nem tudtuk volna a munkát elvégezni. A leendő pincetömb helyén mintegy 250m

2 területet vizsgáltunk át. Feltártunk 3 kora Árpádkori földbe mélyített házat, 2 paticsfalú XIII-XIV. századi ház részletét, egy sajátos építményt, egy ipari jellegű égetőkemencének a túztér szintjét, valamint a legkülönfélébb gödröket, szám szerint több, mint ötvenet. Itt is, mint a középkori város belsejének más részein, jellemző az előzőleg leszedett mintegy 1 m vastag, nagyjából újkori feltöltés alatt a XIII-XVI. századi, sóder, homok, agyag, patics anyagú kultúr-, ill. vízszintes planírozási rétegekből álló töltés, átl. 80-120 cm vastagságban, majd az ez alatti 50 cm-en a kora Árpád-kori leletekkel kevert barna homok jön, s utána természetesen bolygatatlan talaj. A kora Árpád-kori házak. A 30. objektum: 350x350 cm alapterületű, négyzetes alaprajzú. Annak ellenére, hogy a 10. sz. késő középkori gödröt beleásták, sikerült megállapítani a ház tetőgerendáját tartó két cölöpnek a helyét. A padlószinten még egy másik, kerek gödröt is találtunk, de ez egykorú a házzal. A 24. objektum: mérhető méret a szélessége volt, 290 cm. Kis kőkemence volt az ÉK-i sarokban, összeborult kövei között vasrögök kerültek elő, rajtuk famaradványokkal. A ház meneteles bejáratát is megtaláltuk a Ny-i oldalon. A bejárat két oldalán l-l cölöp állt. A 46. objektum: 280x300 cm nagyságú, bejárata Ny felől, közepén kerek gödör, a szélek mentén több cölöplyuk. A K-i sarokban kövekkel körülépített és boltozott kis kemence, 100x100 cm-es. A 3 ház betöltéséből általánosan előkerült XI-XII. századi kerámián kívül e háznál kiemelendő lelet egy orsógomb. Az ásatásunkon előkerült földbemélyített házak típusa általános a korabeli hazai emlékanyagban. A kisméretű, egyhelyiséges, ágasfás-szelemenes tetejű, meneteles bejáratú, bejárati védőtetővel (gádorral) ellátott építményekre, a ház sarkában rakott kőkemencére, a munka87