Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)
Régészet - Dinnyés István: A Törtel-Ludas-eredei Árpád-kori település pénzleletei
Dinnyés István A Törtel-Ludas-erdői Árpád-kori település pénzleletei Közleményem A numizmatika és társtudományok III. с konferencián (Nyíregyháza, 1997. október 17-19) elhangzott előadás szövegének a lelőhelyen 1997 őszén és ez év tavaszán gyűjtött 11 db pénzzel kiegészített változata. Közismert, hogy az Árpád-kori Magyarországon külföldi pénzek is forogtak a hazaiak mellett. Az Európa-szerte használt bizánci aranyak mellett már a korszak legelejéről származó, a legkorábbi magyar ezüstdenárokat tartalmazó nagyharsányi leletben cseh és német dénárok találhatóki. A11-12. században inkább a bizánci pénzek gyakoriak 2 , a 13. század pénzforgalmát előbb a friesachi típusú, majd a bécsi dénárok tömeges jelenléte jellemezte3. Az ország középső részén levő törteli lelőhely szórvány pénzei a 12-13. századi falusi pénzforgalomról szolgáltatnak adatokat. A lelőhely Törtei község határának délkeleti részén, a ma már lecsapolt Ernyő-tó egykori tavait és rétjeit Ny-DNy-on határoló, homokos talajú magaslatokon terül el. Egykori vízparti, kb. 1300x3-400 m-es sávja ismert, a lelőhely kiterjedése Ny-DNy felé erdők (a régi Ludas-erdő maradványai és újabb nyárfások), DK-i irányban legelő miatt ismeretlen. Pásztor József 'törteli lakos először 1980-ban gyűjtött a lelőhelyen, 1981-ben rövid szemlét végeztünk Benkő Zsuzsannával és Pásztor Józseffel, s több, Pásztor J. által ismert lelőhellyel együtt ezt is térképen rögzítettük. 1993. április G-m Pásztor Józsefe lelőhely középső részén, egy kb 370x150 m-es, régóta szántó földtáblán igen sok leletet, s egy CNH 1.101. rézpénzt (42. szám) talált. Bejelentése nyomán április 14-én Tari Edit és Simon László kollegák végeztek terepbej árast Pásztor József 1ъгыъ&%&Ът, ekkor más leletek mellett egy római, 2-2 db CNH I. 98. és 101. rézpénzt s egy friesachi típusú denárhamisítványt gyűjtöttek. 1993- május 18-án a Katona József Múzeum fémkeresőjével próbálkoztunk a földdarabon, ekkor V. Székely György kollega talált egy CNH I. 125. dénárt (10. szám), de nem a fémkeresővel. Augusztus végéig, többszöri bejárással 23 pénz került elő, 1994ben további 25,1996. augusztus-szeptemberben 3,1997-ben 16,1998 tavaszán 7 db. Kettő kivételével Pásztor József és Gábor fia gyűjtései eredményeként. 64 db az említett táblán, kb 250300x150 m-es területen szétszórtan, 11 db (hét Árpád-kori magyar pénz és a négy 16-17. századi dénár: 72-75.) e táblával DK-en szomszédos szántó ÉNy-i részén került elő (/. kép). A sokszori gyűjtésnek köszönhetően a Kossuth Múzeumban tetemes leletanyag^ (kerámia, fémtárgyak) van a lelőhelyről. Őskori leletektől most eltekintve, a lelőhelyen 2-4. századi szarmata, későavar és 12-13. századi település található. A régészeti leletek alapján az bizonyos, hogy a késő Árpád-kori település a 12. század közepén már fennállt, megszűnése - mint sok társáé a környéken - a tatárjárás következménye lehetett. Azokon a földdarabokon, ahol a pénzek előkerültek van biztosan 17. századi és 17-18. századi leletanyag, s termesztésen egyértelműen újkori anyag is: a lelőhely bejárt részén és mellette több tanya volt, néhány ma is van. A pénzeket5 korszakonként ismertetjük, zárójelben feltüntetve a találás időpontját és a gyűjtési sorszámot. 76
