Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Régészet - Kulcsár Valéria: A tűzkultusz nyomai az alföldi szarmatáknál (a sződligeti temető alapján)

országi és ukrajnai szarmata kutatás egyöntetű abban, hogy a sírokban talált lócsontokat ezzel a kultikus háttérrel kell összekötnünk.6 A szauromata rítusban a ló az egyik fő áldozati állat az Uraividéken (lócsontok a sírban vagy a kurgán földjében - a halotti tor maradványai).? Az alföldi halomsírok földjében is rendszeresen kerülnek elő lócsontok, s több esetben találtak lókoponya darabokat a sírokat kerítő árkokban is», legutóbb éppen a Sződliget, csörögi temető 29. sírját körülvevő árokban (a 32. és 36. sír szomszédságában), amelyből megégett lóállkapocs darabjai kerültek ki. Ugyancsak a tűzkultusszal állnak összefüggésben K.F. Smirnov szerint a főleg női sírokban gyakran előkerülő kisméretű áldozati kőoltárok, valamint a változatos kivitelű füstölőedények (kurilnyicák). A nők kiemelkedő társadalmi szerepét bizonyítják a gazdagon eltemetett, fegyveres melléklettel ellátott asszonyok sírjai, amelyek a Volga és Ural vidékén a temetkezések 20 %át jelentik.9 A tűzkultusz fent leírt igen archaikus jegyei a későbbi korszakokban is fel-feltűnnek, de minél jobban távolodunk térben és időben az Ural-Volga-vidéki szauromata temetkezésektől, annál ritkábbá és kevéssé kifejezővé válnak a tűzzel kapcsolatos hagyományok régészeti megnyilvánulásai, de - ha szórványosan is - egészen a Kárpát-medencéig követhetők. A szarmata rítus jellegzetes archaikus vonásai közé tartozik a sírgödör mésszel vagy más fehér anyaggal, valamint faszénnel és egyéb égéstermékekkel történő felszórása, amit a tűzkultusszal szokás kapcsolatba hozni.io A Kárpát-medencében csak szórványos utalásokat találunk a sírgödör ilyenfajta előkészítésére: 4 lelőhelyen, 7 sírban fordul elő a sírgödör mésszel illetve faszénnel való felszórása. Igen gyér esetszámunk alapján is megállapítható annyi, hogy az égést szimbolizáló elemek a kárpát-medencei szarmata kor folyamán a temetkezésekben mindvégig jelen voltak, mindkét nemnél előfordultak, és - pillanatnyi ismereteink szerint - főként a Dél-Alföldre jellemzőek.

11 A szkíta szarmata világban élő tűzkultuszra a régészeti utalásokon túl néprajzi párhuzamokat is találunk. (A tűz megtisztító funkciójára, a halotti rítusban játszott szerepére számtalan példa sorolható fel, akár a magyar, akár más népek szokásvilágából. Témánknál maradva azonban az iráni etnográfia körében érdemes analógiák után néznünk.) Az oszétoknál, akiket a kutatók többsége a szarmaták/alánok leszármazottainak tekint, általános szokás a tűzrakás a sír mellett. A hagyomány értelme az lenne, hogy így tisztítják meg a temetés előtt a sírgödröt a gonosz szellemektől. Ugyanezzel a rítussal adják át a halottnak a házi tűzhely egy kis részét. A nagycsalád legbefolyásosabb asszonya innen viszi ki a lángot, hogy meggyújtsa a sír mellett rakott tüzet.

12 Talán ezek, az etnográfusok által rögzített kultikus cselekmények adják a legvalószínűbb magyarázatát a sződligeti temetőben megfigyelt, fent leírt régészeti jelenségeknek. 50