Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Műtárgyvédelem - Horváthné Farkas Ildikó: Restaurálás utáni lehetséges károk és károkozók

cserzóanyagok mennyiségének csökkenését okozza, és ezért a bőr merevsége nőhet, szakítószilárdsága csökkenhet. A rostszerkezet meggyengül, a bőr hajlamossá válik a megrepedezésre. A fa esetében legfontosabb a nedvességtartalom. Nedves körülmények között farohasztó gombával fertőződhet, ami szétesését okozza. A leggyakrabban előforduló szárazon rothasztó a könnyező házigomba. Kívülről nem látható. Hatására a fa törékeny lesz és csökken a súlya (fejfák, faládák, házak fatartozékai). A gomba fehér mycéliumain megjelennek a vízcseppek ezért könnyező, majd rózsaszínes-lilás foltok képződnek, citromsárga foltokkal. Vastag fonalzata áthatol a téglafalon is, nagyon nehéz kiirtani. A fertőzött tárgyakat kutatók, raktári dolgozók, és restaurátorok megfogják, kézbeveszik, vagy egy helyiségben huzamosabb ideig együtt élnek, tartózkodnak velük. Érintkezésbe lépve velük, a gombaspórákat belélegezhetjük. Allergiás megbetegedések előidézői lehetnek. Különösen veszélyes asztmás embereknél. Köröm és bőr gombás fertőző betegségek fordulhatnak elő penészes tárgyak tisztítása, átrendezése során. Pergamen alapú tárgyakon sugárgomba faj élhet, ami fekélyes betegséget idézhet elő. Az Aspergillus fumigatus gomba faj megtámadja a tüdőt, az agyat. Az ún. farmertüdős betegség - penészektől, gombáktól kapható el. Magas lázzal, lázrohammal járó betegség. Elhanyagolása halállal jár. Amennyiben gombás, penészes tárgyakkal kerültünk kapcsolatba s arcüreggyulladás lép fel, ami antibiotikumra nem gyógyul, akkor szintén gombás fertőzésre kell gyanakodnunk. Ez nem mindennapos, de megtörtént eseteken alapul. A védekezés történhet: maszkkal, védőkesztyűvel, fertőtlenítéssel, szellőztetéssel, páracsökkentéssel, nedvesedés megszüntetésével. S végül a rágcsálókról néhány gondolat. A patkányok és egerek városi és vidéki környezetben egyaránt veszélyeztetik a gyűjteményeket, és betegségeket is terjeszthetnek. Az egerek ősszel mennek be az épületekbe, ott telelnek, és rágással károsítják az állományokat. A denevérek jelenlétéből adódóan rovarfertőzódési veszély léphet fel. A madarak, amelyek közül a házigalamb a leggyakoribb károkozó, elősegíti az épületet károsító mikroorganizmusok terjedését. Ajánlatos mindenhonnan eltávolítani a madárürüléket, mert rovarveszéllyel jár, és fertőzés forrása lehet. Kisebb-nagyobb károkat megfelelő stratégiával meg lehet előzni. - Egy ember szakszerűen felkészítve a védekezésre - A teremőrök s dolgozók tájékoztatása - Napló vezetése: ellenőrzések idejéről, használt vegyszerekről, csapdákról. Észlelési jelekről, további megfigyelésekről. Fertőző körülmény megszüntetéséről. - Újonnan érkező tárgyak vizsgálata, esetleg fertőtlenítése. 391