Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Művészettörténet - Klemmné Németn Zsuzsa: Adalékok Szőnyi István pályakezdéséhez

lansággal torkig vagyok. A minisztérium a hitvány támadásokkal szemben nem adott nekem olyan választ, amilyent elvártam: ez a közvetlen oka a rögtöni lemondásomnak...."4 (A Réti nö­vendékek ekkor a későbbi szentendrei művésztelep alapítói voltak, többek között Jeges Ernő, Paizs Goebel Jenő, Bánovszky Miklós.) Az 1919/20-as tanévben Szőnyi negyedéves volt, de a második félévtől már nem szerepel a neve a főiskola évkönyvében. 5 A Tanácsköztársaság alatt a főiskolai reformmozgalmakban való részvétele miatt eltanácsolták az intézményből. Ez a döntés szerencsére nem okozott törést a fia­tal festő pályáján. 192 l-ben rendezte első gyűjteményes kiállítását az Ernst Múzeumban, ahol ko­rai főműve, a "Fürdés után" című nagyméretű aktos kompozíció, a többi festményével együtt osz­tatlan sikert aratott. Festőtársai Szőnyiben vezéregyéniséget, követendő példát láttak, ha rövid ideig is, de mindenképp befolyásolta pályájuk alakulását. A vászon a Szőnyi centenárium évében került elő egy magángyűjteményből, igen rossz állapotban. Egy hosszabb ideig tartó kölcsönzés fejében a múzeum restauráltatta. A plasztikusan, súlyosan megfogalmazott női test klasszikus for­mái így is besugározzák puritán környezetének egyszerű tárgyait. Rembrandt festészetének ala­pos tanulmányozására enged következtetni az egy szín tónusaiból felépített, fény-árnyék ellenté­tet hangsúlyozó megoldás. Fontos adalék Szőnyi művészi pályájához, hogy az 1920-ban alakult Szinyei Társaság első íz­ben kiadott nagydíját ő nyerte el, melyről az 1921. február 1-én kelt levélben Csók István elnök értesítette a fiatal festőt. A bíráló bizottság (melynek tagjai Réti István és Lyka Károly voltak) je­lentéséből idézve: " Tudjuk, mi akasztotta meg a v Majális 4 mesterének fényesen megindult mű­vészi útját abban a kritikus korban, amidőn leginkább lett volna szüksége az elismerő szeretet meleg szavára. A jól megindult pálya megakadása figyelmeztető jel lehet arra, mennyit veszíthet nemzeti kincsünk egy tehetség elernyedése révén. Azon leszünk, amennyire erőnkből telik, hogy egy ilyen művészeti tragédia meg ne ismétlődhessék." 6 Ez a díj nagy inspirációkat és önbizalmat adhatott az utakat, irányokat kereső fiatalembernek, de a pálya egyenes ívű fellendülését még több elágazás előzte meg. Ilyen volt 1922 nyara, amit Szőnyi a kecskeméti művésztelepen töltött. Zsögödi Nagy Imre visszaemlékezéseiből tudjuk, ho­gyan került Kecskemétre."...Többé kevésbé zökkenő nélkül folyt az élet, amikor a város a folyó ösztöndíjat kezdte elhanyagolni. - írta Zsögödi Nagy Imre. - Már a társaságba is kialakult, ki mi­re képes. Az embereket felkarolva és az ügyet is, komolyabb emberekkel szerettem volna feltöl­teni, Szőnyi Istvánt, Aba Novákot lehozni a telepre. - Ugyan egy nyarat Szőnyi volt nálam. - Ré­vész felesége nagy konkurenciát látva előbb Varga Nándor Lajost, egy év múlva engem pakolta­tott ki a telepről."? Az itt együtt töltött idő elsősorban a sokszorosító grafikában való elindulást készítette elő, de az sem érdektelen, hogy ebben az évben együtt dolgozott a tragikus sorsú Ne­mes Lampérth Józseffel is, a Pátzay Pállal közösen bérelt budapesti műteremben. Lehetne párhuzamokat találni a kortársak művei között is, például Derkovits Gyula szintén 1922-ben festett Utolsó vacsoráját, vagy Jeges Ernő 1934-es Majális Rómában című képét, mely a közelmúltban volt látható Szentendrén. A lassan összeálló mozaikkockák sem fedik fel egyértelműen az 1922-ben született "Ivók" cí­mű kép titkát. Mi indította e téma feldolgozására, miért használt olyan megoldásokat, melyek ké­sőbb egyáltalán nem jellemzik festészetét? Összegezhetjük, hogy Szőnyi pályáján ez a kompozíció is egy kísérlet volt, egy próbálkozás, a 341

Next

/
Thumbnails
Contents