Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)
Művészettörténet - Bárdosi József: A módszer „színeváltozása”
29 Danto 168. 30 Danto, 166. 3iFr. Klix: 1985. 202. 32 Európai füzetek, 1996, szerkesztette: Pernetzky Géza 33 Danto, 934 Vattimo szerint "... vagy megtartják, átmentik e világot egy negatív, utópikus vagy kritikai perspektívába, vagy kijelentik, hogy a filozófiai esztétikának nincs többé értelme. Mindkét esetben, bár különböző síkon, a filozófiai esztétika halálával találjuk szembe magunkat, amely szimmetrikus megfelelője a művészet halálának mindazon értelemben, amelyekre utaltunk." Vattimo G. 1995. 21. 35 Danto ex katedra védhetetlennek tekinti a történetietlen álláspontot, ezért nem is foglalkozik a történetiség módszertani és filozófiai problémájával, azonban elegendő Karl R. Popper nézeteire (A historizmus nyomorúságára) hivatkoznunk ez ügyben. 36 "A műalkotásoknak azoktól a történeti és általában vett oksági alapmátrixoktól való elválasztása ellen foglaltam állást, melyekből azonosságukat és struktúrájukat nyerik. 'Maga a mű' ugyanis olyan sok, a művészi környezethez való oksági kapcsolódást feltételez, hogy egy ahistorikus művészetelmélet filozófiailag nem védhető." (Danto, 170.) Azonban Cassirer szerint "A nyelvre, a művészetre, a mítoszra vonatkozó kutatásainkban a jelentés problémája megelőzi a történelmi fejlődés kérdését." Jan Bialostocki 1982.137. 37 Danto 112. 38 Viszont Danto írásaival sem találkozunk A posztmodern c, 1992-ben Pető Bertalan által kiadott könyv szöveggyűjteményében 39 "A történelem, azzal szemben, amit saját magáról képzel, nem számol a mozgással: nem más, mint csupán a kronológián alapuló kódolási módszer, amely szükségképpen osztályozó és nem folyamatos jellegű tudásba torkollik. Ha azt gondoljuk, hogy a történelem az időbeli folyamatot tükrözné, kiderül, hogy összekeverjük a megélt történelem tudatát azzal az elbeszéléssel, amely azt felidézi. A történelemtudomány valójában "képtelen felfedni egy eltávolodott eseményekből kiinduló interpretációs sémát";... A történetiség- egyenes vonalú mozgás észlelése vagy illúziója - egyátalán nem több puszta hatásnál a társadalmi élet gondolkodására, és hacsak nem holmi transzcendencia iránti sóvárgás hajt minket, semmi nem indokolja, hogy olyan szertelenül fontos szerepet tulajdonítsunk neki, mint amit most szellemi életünkben betölt." A kulturális antropológia eszméi (Philippe Descola, Gérard Lenclud, Carlo Severi, Christine Tayler), Budapest, 1993,222. 40 Danto, 105. 4i Danto 103. 42 "Mert ha a műalkotás meghatározza, hogy az alapok milyen részei és minőségei tartoznak hozzá, akkor el lehet képzelni olyan eseteket, amikor a műalkotások, melyek fényképei pontosan hasonlítanak egymásra vagy amelyek minden tekintetben teljesen ugyanolyanok az érzéki megfigyelés számára, az alapok semmilyen részében és minőségében nem osztoznak. Ezért pedig a műalkotások komplexitása gyakorlatilag használhatatlanná teszi az elvonás képletet, mivel amíg nincs definiálva a műalkotás, addig nem lehet megmondani, mit kell elvonni belőle." Danto, 104. 43 Danto, 106. 44 Danto nem is titkolja azt, hogy "Az olyan példatárak, amilyeneket kitaláltam, minden egyes tagjának kell rendelkezni egy közös nevezővel, egy olyan alappal, amely különféle felépítményeket hordoz, azonban - antimarxista módon - aluldeterminálja őket " Danto 103. 45 A historizmus és az önmagára vonatkozó múlt századi (német) filozófia kettősége alkotja a konzervatívizmus lényegét Mannheim Károly szerint. Danto számára ezek az evidenciák meghatározóak. 46 "A fenomenológia radikális kísérlet a világra vonatkozó ismeretek alapjainak újragondolására. Husserl "zárójelbe tételnek" nevezi azt a gondolati vállalkozást, melynek során felfüggesztjük a világra vonatkozó létállításaink érvényét (anélkül persze, hogy kételkednénk a világ valóságosságában). A keletkező általános kétkedésben az egyedüli bizonyosság a kétkedő, akit azonban további redukcióra hajt önnön állapotának negativitása, mígnem megnyugvást nem talál a transzcendentális egóban." Csepeli György, Papp Zsolt, Pokol Béla: Modern polgári társadalom-elméletek, 1987, Budapest, 21. Úgy tűnik Danto az újragondolást függeszti fel 337
