Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)
Régészet - Ottományi Katalin: Későrómai kerámiagyártás a Dunakanyarban
képzelhető, hogy a besimított edényeket is helyben gyártották itt.(8.t.) A pilismaróti motívumok, a sávokba rendezés stb. hathattak rá, de nem onnan hozták ezeket az edényeket. Az egyes műhelyek vonzáskörzetének feltérképezéséhez a kisebb helyek kerámiájának összegyűjtésére és anyagvizsgálatra lenne szükség. E Dunakanyarban lévő három műhely anyagához igen hasonló kerámiát gyártottak a Duna túloldalán, szvéb területen. Pl. Jifikovice, Kyjov. A 4. század utolsó harmadától az 5. század végéig készítettek korongolt szürke kerámiát, főleg bikónikus tálakat bekarcolt hullámvonalakkal díszítve. Ugyanezek a típusok Pannoniában besimított díszítéssel fordulnak elő. A 430-as évektől pedig a fekete, fényes besimítású ún. Murgai kerámiát gyártanak, közte az eredetileg antik formájú, de barbár használatban átalakult galléros peremű korsót. Ezek egyikén ugyanolyan fenyőminta látható, mint egy pilismaróti korsón. 2 3 Ugyanilyen későre tehető a lefelé szélesedő vállú fazekak, "S" profilú tálak, tehát a szemcsés, kavicsos anyagú házi kerámia gyártása is. Pl. Musov. 24 Műhelyeink anyagának másik része a szokásos római műhelyek termékeihez hasonló pl. Carnuntumban, Dél-Pannoniában, Mauternben ismerünk ilyen mázas, besimított és házikerámiát gyártó műhelyeket a 4. században. Ezek nagy része már korábban is működött pl. DélPannoniában, ahol a besimított díszítés még nincs meg, csak mázas edényeket gyártó műhelyekről tudunk.(Emona, Neviodunum, Sirmium, Strrbinci, Taurunum, Cibalae, Mursa). Mauternben még a kemence típus is ugyanolyan, mint Pilismaróton. Hasonló kemencét Ternitzből is ismerünk, ahol langobárd uralom alatt élő római népesség gyártott besimított és házikerámiát. Kora már az 5. század végére, 6. század első felére tehető. A leányfalui bikónikus tálak továbbfejlesztett, nagyobb és élesebben hasasodó változatát gyártották, kizárólag rácsmintával díszítve. 2 5 A leányfalui, Pilismarót-malompataki és tokodi műhely tehát beilleszkedik a 4. század végi-5.század eleji Közép- Duna vidéki fazekasműhelyek sorába. Anyaguk nagy része alapján a szokásos késő római formákat gyártó műhelyekhez kapcsolható. (A tokodi műhelynek főleg a mázas kerámiája hasonlít ezekhez.) Másrészt viszont a murgai és bikónikus edényformák, valamint a nagyon kavicsos házi kerámia már az 5. századi műhelyekhez kapcsolják. E műhelyek a szomszédos provinciákban és a Barbaricumban egyaránt megtalálhatók. A műhelyeink által gyártott formák továbbfejlődését az 5. század közepétől ill. a 6. század elején az idegen uralom (keleti-gótok, langobárdok) alatt élő szvébek és rómaiak kerámiájában találjuk meg. Pl. Musov, Ternitz. Bár Tokod is megérte az 5. század második felét, de már csak valószínűleg házikerámiát gyártott ekkor. Ugyanakkor mindhárom műhelyünk anyaga egyedi, mindegyikben vannak olyan sajátosságok, mely csak erre a fazekasműhelyre jellemzőek. Pilismaróton a sávokba rendezett besimított díszítés, a sok "S" profilú tál és bikónikus fazék (9.t.) Leányfalun a talpas tál, füles S profilú tál, az egyedi besimított minták, horpasztott falú korsók, a változatos díszítésű galléros peremű korsók és az edénykészletek a bikónikus tálakból ill. lefelé szélesedő nyakú, kiugró vállú fazekakból. (1011.1.) Tokodon főleg a házi kerámia mutat egyedi sajátosságokat. A sok bekarcolt díszítés a galléros peremű korsókon és S profilú tálakon, valamint a változatos nagyságban készített leányfaluihoz hasonló fazekak. Két - három edénytípus túlsúlya jellemző mindhárom műhelyünkre. Barbárokhoz köthető edények leginkább Leányfalun figyelhetők meg. A szomszédos szvébekhez kapcsolható kézzel formált edények (szvéb fazék, hornyolt alsó részű tál, bevagdosott díszítés, benyomkodott peremű fazék, behúzott peremű kis csésze stb.) 12.t. Pilismaróton 31
