Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Történettudomány, helytörténet - Asztalos Tamás: Régi-új helyére kerülhet. A Podmaniczkyak kerti kapujának stációi

Mély út, mely a kastély mellett fut fölfelé a gimnázium irányába valamint az evangélikus temp­lomhoz vezető lépcsősor forgalma egyre intenzívebbé válik. Aszód méreteihez és a pusztításokhoz képest is sok műemlékkel rendelkezik. A műemlékek értékét növeli, hogy mindezek egy-két kivételtől eltekintve (Fiúnevelő Intézet, Schossberger­mauzóleum) kis helyen, a város központjában koncentrálódnak. Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal által kijelölt műemléki környezet a római katolikus templomtól az 1848/49-es emlékmű­ig, illetve az evangélikus templom és az Ikladi út által karolt terület között van. E hozzávetőlege­sen trapéz alakú terület, mértani megfogalmazás szerinti magassága, esetünkben tengelye, szin­tén a kastély - templom - gimnázium hármas egységére esik. A műemléki környezet stílusát természetesen a barokk kastély határozza meg, mely a dom­borzati viszonyok miatt speciálisan tett eleget a barokk kastélyépítészet igényeinek, ugyanis az U­alakú kastély szárnyai nem a hátsó udvar, park felé alkotnak cour d'honneur-t, hanem a tér felé tekintő homlokzat előtt. A maga nemében egyedülálló épületen kívül e területen található az em­lített két templom, a copf stílusú Petőfi Múzeum, s többek között az Ácsáról ideszármazott Dísz­kút, mely a barokk Prónay-kastély előtt díszelgett, mígnem kidobták a szemétre, honnan a múze­um első igazgatója hozatta Aszódra. így az aszódi műemléki környezet stílusa hangsúlyosan ba­rokk. Egyértelmű hát, hogy a Kerti kapu helyét ebben a műemléki környezetben, szűkebben meg­vonva a felállítás leendő helyét, a kastély környezetében kell kijelölni, (4. sz, kép) A Kerti kapu leendő helyének összefoglalva a következő szempontoknak kell eleget tennie: 1. Az aszódi műemléki környezet területén kerüljön elhelyezésre! 2. Igazodjon a műemléki környezet stílusához, leendő helyének méltóságát jelenlétével to­vább fokozza! 3. Kerüljön egy egyre forgalmasabb gyalogút, járda fölé, hol töltse be a "Kapu" funkciót! 4. Legyen közel egykori helyéhez! 5. Leendő helye ne akadályozza a város egyéb építészeti terveinek megvalósíthatóságát. Mindezen pontok figyelembe vételével egyetlen hely kerülhet számításba a kapu felállítása tekintetében, mégpedig az evangélikus templomhoz vezető lépcsősor kezdete. (2. sz. kép) A hely értelemszerűen része a műemléki környezetnek, hiszen a Zöld-kastély (Széchenyi­szárny) csupán tíz méterre áll a lépcsősor aljától. A barokk környezet méltóságát a kapu funkció­val ellátva gyarapítja, hiszen a templomba menő hívek, illetve a gimnáziumba igyekvő tanuló if­júság nap mint nap áthaladna íve alatt, mikor is a kapu jelzi: Itt beléptél valahová! A Kapu egykori helye, aTusculanumhoz vezető lépcsősor, a Mély út másik oldalán, leendő he­lyével átellenben, úgy húsz méterre volt. így a műemlékvédelmi alapelv - Kerüljön vissza erede­ti helyére! - nem sérül, sőt új értelmet nyerve születik meg ismét. A város középtávú terveiben szerepel a nevezett környék rendezése. Az Evangélikus Gimná­zium pedig önerőből kívánja rendezni a templom alatti elerdősödött területet, melynek kapuja a Kerti kapu lehet. A Kerti kapu sorsa elvileg eldőlt. Bagyin József polgármester, Detre János evangélikus espe­res és dr. Roncz Béla gimnázium igazgató egyetértően fogadták javaslatomat. A következő lépés a megvalósítás.(5., 6.. sz. kép) 308

Next

/
Thumbnails
Contents