Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Történettudomány, helytörténet - Györe Pál: Szobrok, emlékművek, emléktáblák Abonyban

13./ Mártírok-emlékmű, Tószegi u. - 1972 Gróf Vigyázó Ferenc abonyi kastélykertjében - ma a Mechanikai Müvek Kft. tulajdona - áll Rózsa Péter szobrászművész alkotása. A Tanácsköztársaság bukása után, e kastélyba (mely lakatlan volt egyébként) hurcolták a 13 3 nap alatt kompromittálódott személyeket, - vöröskatonákat - a környékből is, akiknek emlékére ez az alkotás készült. Felavatta: Barinkai Oszkárné az MSZMP Pest megyei bizottságának titkára 1972. március 19-én. Ezt követően a Tanácsköztársaság kikiálltásának napján - március 21-én - itt tartották az ünnepséget. Az 1989/90-es rendszerváltás után az emlékőre vésett "Tanácsköztársaságért 1919" szöveg megmaradt az emlékkővel együtt. 14./ Kazinczy Ferenc szoborportré, Nagykőrösi út - 1973 Százados fák övezték 1945 előtt azt az 1786-ban épült copf-stílusú francia rondellás kúriát, amely Kazinczy Miklós és felesége Beöthy Viktória lakhelyéül szolgált. A Martinovics-féle összesküvés miatt börtönt szenvedett testvér Kazinczy Ferenc többször megpihent s talált otthonra kúriájukban. Utolsó tulajdonosa báró Berg Miksa soproni főispán volt. Ma szociális otthon. Parkjában áll Kazinczy Ferenc (1759-1831) szoborportréja Mártsa István Munkácsy-díjas a Magyar Népköztársaság Érdemes művészének alkotása, melyet Darvas József író a Magyar írók Szövetségének elnöke leplezett le 1973- szeptember 15-én a Kazinczy emlékét őrző Kassai Batsányi Kör küldöttsége és az abonyiak jelenlétében. Az épület két oldalán toronyszerű manzárdtetős szárny van, egyikén emléktáblával. 15./ Szabadság szobor, Kossuth tér - 1974 Eredetileg "felszabadulási emlékmű", 1944. november 4-re, Abony katonai felszabadításának emlékezetére készült 1974-ben. A nagyméretű bronz szobor - galambot röptető nő - Mikus Sándor szobrászművész, kétszeres Kossuth-díjas Érdemes művész alkotása. Az architektúra Boross Zoltán építész tervezése. Leleplezte 1974. november 4-én Ballá János. Az 1989/90-es rendszerváltást követően az emlékmű feliratát az önkormányzat eltávolíttatta. 16./ Somogyi Imre szoborportréja, Somogyi Imre Általános Iskola, Szelei út - 1979 Az abonyi születésű Somogyi Imre a "Kert-Magyarország" mozgalom népszerűsítője, az apostoli buzgalmú parasztvezető, népművelő, szakíró, szobrász, a Földművesek Országos Gazdasági Szövetségének alelnöke ennek az iskolának volt egykor tanulója. Mellszobrát Horváth János szobrászművész készíttette, mely az iskola kertjében áll. Leleplezte: 1979- április 3-án Györe Sándor országgyűlési képviselő az Elnöki Tanács tagja. Nevét az általános iskola és utca, Budapesten pedig a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem Központi kollégiuma viseli, ahová a mellszobrát Somogyi Árpád szobrászművész készítette. 17./ Bihari János portrédombormű, Zeneiskola, Kálvin út - 1981 A Szlovákiához tartozó Nagyabony szülötte, a verbunkos muzsika legnagyobb képviselője, a XIX sz. elejének legkiválóbb zeneszerzője, előadóművésze. Nevét viseli az egykori alföldi NagyAbony mezőváros jogutódjának a mai Abonynak 1952-ben alakult zeneiskolája. Az iskola falán a 291