Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)
Történettudomány, helytörténet - Jenei Tóth Annamária: Fejedelemválasztás a kolozsvári számadáskönyvek tükrében
következőket említik: október 15. - "Szuliman csausz Seres Péterhez, Diósi Gergely házánál egy tolmács török, Kapucsi basa Mehmet aga; október 17. - Omar bég. 21 Az országgyűlésre a városok követei is hivatalosak voltak, a segesváriak elsőként érkeztek Kolozsvárra, még október 12-én.22 Az október 22-i bejegyzések már a besztercei és szebeni polgárok illetve az enyedi bíró érkezésekről is tudósítottak.23 Segesvári feljegyzéseiben ugyanakkor ezt néhány nappal korábbra teSZÍ.24 A fejedelem Kolozsváron tartózkodására utaló bejegyzések szerint október 15. és 18. között a város gondoskodott az ellátásáról. Az országgyűlést megelőző napokban viszont vagy nem tartózkodott ott - tehát kinn volt a táborban - vagy ellátásának terhe nem a városra hárult. Október 23-án érkezik vissza Bethlen Gábor Kolozsvárra, ekkor van a tulajdonképpeni fejedelemválasztás25 napja, bár az országgyűlés már 22-én megkezdődött. Ezt követte 24-én a beiktatás.26 Az Erdélyi Országgyűlési Emlékek szerint a fejedelem október 25-én ment a rendekkel, magyar Ogli pasával, a két vajdával a tordai táborba, míg a számadáskönyv bejegyzése szerint erre 24-én került sor és a városi tanács egy szekérrel "némi" élelmet is küldött ki a táborba.27 Még ugyanezen az oldalon levő bejegyzés szerint: " Október 25. - Az fejedelem Bethlen (Gábor) Ő n(agysága) estve késő be érkezve az táborról". Tholdalagi Mihály szerint itt vette át a szultán által küldött zászlót,28 amely fejedelmi felségjelvény szerepelt. Az Erdélyi Országgyűlési Emlékekben ez a dátum is egy nappal későbbi - október 26. - mint ahogy az elindulásé is. De abban mind a számadáskönyvek, mind az Erdélyi Országgyűlési Emlékek megegyeznek, hogy másnap már visszatért a fejedelem Kolozsvárra. Ez annyiban érdekes, hogy a számadáskönyvi bejegyzésekben az október 26.-Í ebéd és vacsora hozzávalóinak listája meglehetősen hosszú, és a mennyiség is egyezik, a többi nap atlagáéval. A török és tatár hadak másnap indultak vissza a Vaskapu illetve Brassó felé, 2 9 amit a számadáskönyvi bejegyzések is alátámasztanak, ugyanis 27-éről való az az utolsó adat, mely a táborba küldött élelmet jegyzi fel.30 Az élelmezés csak az egyik része volt, amivel ezeket a seregeket el látták, a város mint mindig most is gondoskodott arról, hogy a török csapatok vezetői egyéb ajándékban is részesedjenek. A város két tehetős polgárának, Balásfi Bálintnak3i és Fenessy Mártonnak feleségei ajánlottak fel csizmát és kesztyűt, ezeket adta a város a török előkelőknek ajándékba.32 Másnap került sor a székelyek és szászok hűségesküjére. A fejedelem mellet néhány főurat említett név szerint a számadáskönyv - közöttük Mikó Ferencet 33 - akik részt vettek az országgyűlésen és a város biztosította számukra az ellátást. Október 29-én véget is ér a kolozsvári országgyűlés, articulusai közül all. mondja ki "Mikor az fejedelem valamely városban megyén, az gazdálkodás dolgában a régi mód obszerváltassék."34 Ez alkalommal jóval túl teljesítették a kolozsváriak, hiszen még a fejedelemség korát megelőző szokás szerint a város az itt időző vajdát három napig volt köteles "vendégül" látni. Bethlen Gábor és utódai be is tartják ezt a szabályt. Jelen alkalom a kivétel lehetett, amely az ország - és természetesen a város - érdekének is megfelelt. A város ki is tett magáért. 29-én és 30án a fejedelem nem a városban étkezett vagy nem a városét ette, ugyanis nincs említés erről. Október 31. az utolsó nap, amikor még szerepel a számadáskönyvben a fejedelem konyhájára adott "tétel". Azokon a napokon amikor a fejedelem a városban tartózkodott, a feljegyzések napi kétszeri 268
