Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)
Történettudomány, helytörténet - Asztalos István: A falu és népe a XVIII. században
A XVII. században bizonyos változások történtek a törökök adóztatásában. A tizenötéves háború és az azt követő békék következtében változott a törökök helyzete Magyarországon. A hatalmuk gyengülését mind a Habsburg államhatalom, mind a megyék, mind pedig a magyar földesurak a maguk érdekében kihasználták. Ennek jelét láthattuk a végvárakra támaszkodó megyék bátor intézkedéseinél, a birtokosok földesúri jogaik érvényesítéseinél. Túra XVII. századi török adóztatásáról nem maradt fenn hivatalos dokumentum. Az 1613-ban készült adóösszeírás elveszett. Az illetékes kutatók szerint ez nem volt más, mint az 1590-es összeírásnak a másolata. Hiteles vélemény szerint a törökök még 1676/77-ben is ezeket az adatokat használták. 35 Tény, hogy a török birodalom gyengülésének, belsó bomlásának jeleként olyan dolgok történtek, amelyek a XVI. században elképzelhetetlenek voltak. így pld. a XVI. században még az egyértelműen visszavonható javadalombirtokokat a XVII. században a tulajdonosok rájástól-földestül más török földesúrnak "árendába" adták.36 A török földesurak elszoktak a háborúskodástól, egyre nagyobb energiát fordítottak a gazdálkodásra, rendszerré vált a majorkodás, amely ugyan nem közelítette meg a magyar földesurak hasonló gazdasági tevékenységét, mindazonáltal bekapcsolódtak az árutermelésbe. A majorkodás természetesen újfajta adóterhet (robotmunka) jelentett a rájáknak. A hódoltság általános helyzete alapvetően megváltozott, amikor 1656-ban Köprili Mohamed lett a nagyvezír. Jegyzetek i Horváth L. 1981. (a továbbiakban Horváth III.) 51. reg. 2 A levelet megtaláljuk: Régi magyar levelestár (XVI-XVII. század) Bp. 1981. III. - I. 281-289- Telegdi Pál és Várday Kata 1589- II. 2-án kötöttek házasságot. Telegdi 1596-ban hunyt el. Várday Kata második férje Nyáry Pál volt. 3 Itt jegyezzük meg: más helyen már rögzítettük, hogy több történeti-helytörténeti munkában megjelent és ezek alapján a köztudatban elterjedt állítás, mely szerint a település földesura, Báthori István 1585-ben rajtaütött a turai vásározó törökökön, téves, pontosabban Báthori a túri (mezőtúri) vásár török őrségét vágta le, ugrasztotta szét és tett szert hatalmas zsákmányra. (Lásd ezzel kapcsolatban Varga Lajos [Túri vásár. Mezőtúr, 1983. - Mezőtúri Helytörténeti Füzetek 5.] részletes feldolgozását, valamint Bodoki Fodor Zoltán - Bodoki Fodor Zsigmond: Mezőtúr város története 894-1944 (Mezőtúr, 1978.) с munkáját.) Viszont az 1594-es turai csatában is részt vett ecsedi Báthori István. A Telegdi által említett "király kípe" feltehetően Christoph von Teuffenbach felső-magyarországi főkapitány lehetett, ám nem kizárt, hogy Báthori István országbírót értette e fogalom alatt a levélíró. A török feletti mindkét győzelemben tehát részt vett Túra magyar földesura, csakhát az egyik ütközet Túron, a másik viszont a Hatvan melletti Túrán zajlott le. 4 "Szivet véve" vagyis bátorságot nyert 5 Értsd: vélvén, gondolván 6 Itt említjük meg, hogy a török sereg jelentős túlerővel rendelkezett: "... az (Mehmed) beglerbég és (Hasszán) budai pasa, hat vagy hét béggel hűségesen (az tömösvári had is vélek vala), voltak tizenkét ezerén, mind annak is talán nem volt száz gyalogja, mind lovas török vala." - Régi magyar levelestár I. 281-282. 7 A gyulaiak vagyis a Gyula várából kivont csapatok. 8 Értsd: fő, legnagyobb 9 Értsd: rájuk támadtunk kopjáinkkal 257
