Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)
Történettudomány, helytörténet - Fegyó János: A nemzetőrség szervezése 1848 tavaszán
Fegyójános A nemzetőrség szervezése 1848 tavaszán A március 15-i pesti forradalom egyik első eredménye a még néhány órás vívmányok védelmére létrehozott polgári őrsereg nemzetőrséggé alakítás volt. A Közbátorsági Választmány 15-én keltezett felhívásában jelentette be, hogy: 1) A létező polgári őrsereg jelenleg 1500 taggal fog szaporíttatni. E véget: 2) Minden becsületes ember magát mától kezdve a városházán a bizottmány előtt jelentheti s ennek bírálata után fegyvert és ismertető jelt fog kapni. 3) A most létező polgári őrsereg is ugyanazon ismertető jelt veszi fel, mely lesz egy nemzeti színű szalag a bal karon s nemzeti színű rózsa a fövegeni. A polgári forradalmak természetes velejárója volt, hogy létrehozta saját fegyveres erejét, melynek legfőbb feladata a megszerzett politikai hatalom biztosítása volt az abszolutizmussal szemben. A sorkatonaság - felsőbb parancsra - távol tartotta magát az eseményektől, így a rend és a béke biztosítása is a nemzetőrségre várt. Természetesen voltak olyan elképzelések is - főleg a délvidéki zendülés hatására - hogy az országosan felállítandó nemzetőrség a Bécsnek engedelmeskedő állandó hadsereg ellensúlyozására és az ország védelmére is alkalmas lesz2. A nemzetőrség eredetileg csupán rendőri, karhatalmi funkciók ellátására szerveződött. Budapesten a márc. 16-án kezdődő szervezés során minden 20-60 év közötti birtokost, valamint a város keretében kereskedést vagy ipart űző egyént szolgálatra köteleztek, míg más, "a rend fenntartásában érdekelt" személyek jelentkezésére aláírási íveket nyitottak3. A felhívásra a vártnál többen jelentkeztek; főleg munkások, mesterlegények, de külön - 500 főnyi - nemzetőri osztályt alakítottak az egyetemi hallgatók is. A budai hadfőparancsnokság, igaz, hogy huzavona árán, de 1500 fegyvert bocsátott a rendelkezésükre. Ez azonban a városi polgárságot félelemmel töltötte el, és a márc. 18-i választmány ülésén "a kézműves legényeknek az őrseregbe föl nem vétetése javasoltatott -ürügyképpen- azért, mert azok nem állandó lakosai a városnak." Bár a demokraták nem értettek egyet a javaslattal, kénytelenek voltak engedni: "határoztatott, miszerint az őrseregbe csak úgy, ha valamelly közhitelben álló őr kezeskedik mellettök, vétetnek be, megkívántatván egyszersmint..., hogy magyarországi születésűek legyenek" 4 . Ezzel sikerült leválasztani a legszegényebbeket és a külföldi, főleg szakmunkásokat. Vidéken nem mentek ilyen gyorsan az események. Igaz, hogy Batthyány első, még márc. 17én kelt körlevele a megyéket "a közbéke és a nyugalom" fenntartására intette, nehogy a minisztérium és az országgyűlés munkáját "kicsapongások vagy idő előtti követelések" akadályozzák. Javasolta, hogy "Városokban s népesb helyeken a vagyonos osztályból olly őrsereget alkottathatnék, melly már együttartása által a személy és vagyonbátorságot fenntartani képes leend"5. Pest megyében március 21-én a közgyűlés határozatilag mondta ki "A nemzeti őrseregnek felszólítás és szabad hozzájárulás útján az egész megyében azonnal felállítása rendeltetik"6. Ennek megvalósítására létrehozták az 56 tagból álló Közbátorsági Állandó Választmányt Nyáry Pál elnökletével. A választmány márc. 23-án kéréssel fordult Batthyány miniszterelnökhöz, hogy a me213
