Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)
Történettudomány, helytörténet - Darkó Jenő: Adalékok a XVIII. századi Pest megye népességi viszonyainak értékeléséhez, különös tekintettel a görögkeletiekre
Erd X X X X X X X X X Zazhalom X X X X X X X X X Waczrew X X X X X X X X X Thorda 13/4 1 1 1/2 2 1/4 1/4 1/8 Bogdan 1 2 3 3 2 2 1 3/4 Kys oroz falw Monostor 1 1/2 1/2 1/2 1/8 Raczkewi 13 15 15 3/4 Makád 12 13/4 1 1 6 1/4 1 1/8 Beche 5 1/2 1/2 1/4 Bial 1 1/2 21/2 2 1 1/2 1 1/2 1 Patt (Peáty) 8 51/2 31/4 2 Bagy 7 Pomáz 1/4 1/4 Kalóz (Kalás) 1/4 1/4 Összesen: 64 91 1/2 501/2 51 1/2 14 1/2 291/2 191/2 181/2 151/4 3 7/24 (Megjegyzés: "x" csak az 1588-évi jegyzékben szereplő helységek, "-" az 1588 után is ismert, de nem adózó helységek. Továbbá: 1688-ban desertaként írták össze: Óbudát, Szentendrét, Budaörsöt,Tökölt, Bogdányt, Biát, Pátyot, Pomázt és Kalászt, Ráckeve esetében megjegyezték, hogy lakói szétköltöztek, ott csak kunok és más kóbor elemek laknak. 27) Jegyzetek ijelen dolgozatunk része egy nagyobb anyaggyűjtésen alapuló, és a magyarországi görögkeletiek történetének feldolgozását célul tűzó' munkálatnak. Nem sokkal egyetemi tanulmányaim befejezését követően találtam rá az Országos Levéltár(OL) Helytartótanácsi Levéltára (C. 77.) a "Departamente religionaria graeci ritus non uniti" ügyosztály anyagára, amelyben megtaláltam a görögkeletiekre vonatkozó XVIII. századi összeírásokat. Az összeírások sajnos még nem publikusak, megjelentetésük célszerű volna, mivel ez az anyag tartalmazza a II. József féle összeírás görögkeletiekre vonatkozó anyagát, amely mindenképpen módosítja az összeírások eddig közzétett adatait. Témakörban publikált korábbi dolgozataink: Görögkeleti egyházszervezet és népesség a 18. században Magyarországon. (Egy összeírás tanulságai) in: Rendi társadalom - Polgári társadalom I. (a Nógrád Megyei levéltár kiadványa 15.) Szerk.: Á. Varga László, Salgótarján, 1987. 153-166. - Görögkeleti népesség Arad, Bács, Bihar, Krassó, Temes és Torontál megyékben a XVIII. században, in: Rendi társadalom - Polgári társadalom 2. (A Békés Megyei Levéltár kiadványa) Szerk.: Erdmann Gyula, Gyula, 1989- 200-208. - Lipót császár által a magyarországi szerbeknek adományozott kiváltságok háttere, in: Studia Agriensia 9-187-201. - A karlócai érsekség egyházszervezete és görögkeleti népessége a XVIII. században az összeírások tükrében, in: A szerbek Magyarországon. Szerk.: Zombori István Szeged, 1991-113-126. 2 Az Esterházy család zólyomi ágának levéltárra az Országos Levéltárban: P. 1291 Lad. 66. fol 1-93 OL. P. 1291. Lad. 66. fol. 51-52. 4 Szabó I. é. п. 100. : "Az ország népei között nagyobb tömegben a török hódoltság alatt tűntek fel a Balkánról beköltöző rácok, bár áramlásuk - miként láttuk - már a középkorban, a XV. században megindult." - Uo. 102.: „A török hadi útjául is szolgáló Duna mentén a rácok Budáig, Szentendréig, sőt Győrig felvándoroltak s e fontos vonalon a kereskedelmi lehetőségek kihasználásával, legelő-, rév- és vámbérletekkel jelentős vagyoni erőre tettek szert." 5 Hóman Bálint - Szekfü Gyula, Magyar történet V. kötet 81. : "ha a török uralom századaiban nem találunk is modern nemzetiségi megnyilatkozásokat, végzetes tévedés volna, ha ebből a nemzetiségi mozgalomnak a hiányára következtetnénk.... ki kell mondanunk: a török korszak alatt a nem magyar népfajok valósággal elárasz204
