Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Történettudomány, helytörténet - Darkó Jenő: Adalékok a XVIII. századi Pest megye népességi viszonyainak értékeléséhez, különös tekintettel a görögkeletiekre

VIII. Az mi kívánságunk, miszerint Szigetségben Raczkevin és másutt jószágunkban ekkoráig akaratunk és hitünk ellen letelepedett, és jószágunkban nagyobbrészt eddig élo ráczság fia továbbra is jószágunkat élni akarja, hol lakjék és telepedjék, mikép tartsa magát és mit fizessen esztendőnként az eszerént következnek: Elsőben: Mivel azon szigetünknek és jószágunknak feje Kevi városunk annak határát régi privilégiumok szerint helyben hagyva más falukat határán építeni egyátallyában nem engedgyük, s nem engedhettyük csakis magyar jobbágyink kárával. Háza azon ráczságnak a ki Kevi városunk fiidin épült akaratunk ellen, úgy mint: Godanyák és Perevicsék onnan mennyének el, és akár Kevi városunkban, akár Újfalura, akár Chipre. akár Sz.Mártonyra, kinek hol, melyik, oszolyék el és telepedgyék. Másodszor: Azok, a kik mostanság Kevi városunkban letelepettek és ez után is oda jőnek, s telepedni fognak, esztendőnként minekünk, mint földes uruknak fizessenek minden háztul egy-egy aranyat, úgymint az által hogy egy házban két külön kenyiresnél több ne szenvedje. Hogy ha peniglen többet akar is egy háznál lakni, külön kenyeresük lehet, mind annyi egy-egy arannyal szaporodgyék adajók mennyit tesznek. Harmadszor: Lévén ugyanazon Kevi városunk felséges ausztriai császárunktól és nagyságos királyunktól eö felségünktül ollyan privilégiumok, hogy senki magányosan se csapot, se mészársziket maga hasznára ne tartson, akit mi is földes urak roboraltunk.Ha ott akarnak telepedni és lakni az ráczok, tehát senki közzül magános korcsmát vagy mészársziket ne merészeilyenek tartani, hanem az város csapja és mészárszikje maradgyon városé, mint annak előtte város szükségese, mivel úgyis az városnak lenni jövedelme, nints az uraság szükségére, pénzök fizettessék, hanem más féle kezeskedés vagy szokás szerint valamit haggyanak, úgy nekik sem tiltatik. Negyedszer: Hogy magános bírájuk legyen az ráczoknak (...) mindazonáltal (...) tegyenek az ráczok az magyaroknak, és az magyarok panasszal mennek bírájokhoz, tehát igazságot tétessen nekik, különben mi már (...) rácz bíró jószágábul tétettünk eleget. Viszont magyar bíráknak is megh parancsolja, hogy helyenkint igazságot szolgáltassanak. Ötödször: Az magyarok marháját ha káron prestállyák, az ráczok (...) kepét, magyarok az ráczok marháját (...) ne öllyék, ne vágják, hanem szokás szerént hajcsák be az bírájok házához és mind az két bíró egyszerre, magyar s rácz bíró esküitekkel mennyének bárkire és becsüleni, mennyire becsüllik kártevő marhának az ura, a káros embernek fizesse meg. Azonnal ha az magyarok és ráczok között valami villongás lészen és az iránt magok között meg nem edgyezhetnek, hozzánk úgymint urukhoz folyamoggyanak es mi teszünk igazságot közöttük. Hatodszor: Csépet mivel megszállották a ráczok, melynek jó határa vagyon, azok avagy aki azt a helyt akarja, bírja, esztendőnként fizessenek huszonöt aranyat. Szt.Mártonyért fizessen harminczat. Új Faluért tízen ötöt, Lórévért tízen ötöt. Úgy mindazon által, hogy ha az lakos valamely helyen sza202