Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Történettudomány, helytörténet - Forró Katalin: A váci szabólegények artikulusa 1780-ból

céhek szervezeti felépítése hasonló volt céhekéhez. Vezetőit, az atyamestereket, a mesterek közül választották ki. Az atyamester - természetesen a legénycéhen belül - a céhmesteréhez hasonló jogokkal rendelkezett: őrizte a legénycéh ládáját - ha volt -, házában került sor a legények gyűléseire, amelyeken ő elnökölt, s б volt kisebb ügyekben a legények bírája is. Munkáját a bejáró mesterek segítették. A bejáró mesterek - szintén csak mesterek viselhettek ilyen tisztséget - főként a legénycéh igazgatásában, s a rendfenntartásban segédkeztek. A legények közül kerültek ki a dékánok. Az öreg dékán a legénycéh pénzét kezelte, míg a kis dékán feladata a gyűlések összehívása, a legények viselkedésének ellenőrzése volt. A legénycéh írásbeli feladatait ^jegyzővégezted A mester és a legény közti patriarchális kapcsolat tükröződött a főcéh és a legénycéh függő viszonyában. A19- század elején megjelentek a legénycéheken kívüli, a mesterek irányításától és befolyásától független legénytársaságok, melyeket érdekeiknek védelmére maguk a legények hoztak létre. Ezeket az összveszövetkezéseket azonban a korabeli rendeletek zendülésnek minősítették és szigorúan büntették^. A céhlevél vagy kiváltságlevél, amely a céh autoritásának biztosítéka, a céh tagjaira kiterjedő normatív szabályokat tartalmazta. Ezek éppúgy vonatkoztak a gazdasági tevékenységet és a szervezeti életet meghatározó, mint szociális, vallási és etikai kérdésekre. Természetesen a céhlevél egyes cikkelyei a céhszervezeten belül nem mindenkire terjedtek ki, voltak csak bizonyos csoportokat - inas, legény, mester, a mester özvegye, gyermeke... - érintő szabályozások is. Előfordult azonban az is, hogy a legények számára külön szabályzatot szerkesztett a céh vezetése. A céhnek ezeket a szabályzatokat is a felügyeleti szerv elé kellett terjeszteni, s az egyes cikkelyek tartalma nem ütközhetett a céhlevélben foglaltakkal. Általában a céh kiváltságlevelében lévő, a legényekre - is - vonatkozó szabályokra épültek, kiegészítve néhány speciális rendelkezéssel. Az általam kiválasztott céhdokumentum érvényességi köre is szűkebb, csupán a váci szabó céh legényeire terjed ki. Az A/3-asnál valamivel nagyobb méretű négy fűzött lapra, barna csertintával kézzel írott artikulusok benyújtási dátuma 1780. augusztus 20. A szöveg egy 1712-ben kiadott dokumentum megújítása. Ez magyarázhatja a tartalmi kettősséget: a 20 articulus után, különálló egységként, 6 pontba foglalva un. "Lakozásra Való Parancsolatok"-^ toldottak. A városi tanács 1780. Szent Mihály hava(október) 3-án hirdette ki a céhlevelet. Két évvel később, 1782. február 22-én módosítást csatoltak á szöveg végéhez. A hitelesítő aláírások nem eredetiek, mindkét esetben a jegyző írta a szöveg végére a céhmester(Kaszner András) és a mesterek neveit. A kezdő formula tanúsága szerint - "Mi Nemes Vácz Várossában Lakozó Nemes Szabó Czéhbéli Mester emberek attuk ezen igasságunkat ugyan ezen Nemes Varasunkban Lakozó Nemes Kiss Czéhbéli Szabó Leginyéknek amint ezen levelünknek Rendiben Következnek... ". A szabályok kiadásának mind kezdeményezői, mind az egyes pontokban foglaltak meghatározói - a céh kiváltságlevelét alapul véve - a céhmester és a céh "öreg" mesterei voltak. A szabályok a szabó céh kis céhének tagjaira, a céhlegényekre vonatkoztak. A kis céh céhlevelét a saját céhládájában őrizte, s tartalmát minden legénynek ismernie kellett. Az egyes articulusok a céhlegények jogait és kötelességeit rögzítik. A kötelességek elmulasztása büntetést vont maga után. Mivel a büntetés a legtöbb esetben pénzbeni, lehetőség van arra, hogy az egyes kihágások súlyosságát a büntetés mértéke segítségével meghatározhassuk. A jogok és kötelezettségek olykor szorosan összekapcsolódnak egy artikuluson belül. 191