Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)
Néprajz - Soós Sándor: Az Assisi Szent Ferenc bazilikai ikonográfiai programja
akkor föltámadásában is úgy leszünk." (Róm 6, 5) 24 Isten dicsőségében élni az örökkévalóságban: lehet a képpár közös témája. Az öt képpár után álló befalazott átjáró (szentélyrekesz) és a fölötte álló oltár ma már hiányzik, pedig ezzel az építészeti elrendezéssel lenne teljes az alsó templom terve. Lényeges még áttekintenünk a főhajó és a kereszt-négyzet lezárásának építészeti megoldását, hiszen ez mutat rá egyértelműen a freskók összefüggésére. Ferenc kora a román stílusból a gótikába való átmenet ideje volt, maga Ferenc Krisztus-tiszteletében is megélte a változást, ahogyan eljutott a román kor "Krisztus-király" tiszteletéből a gótika "Fájdalmak emberének" tiszteletéig. Ezt a stílusbeli változást az alsó templom freskódíszítésén is nyomon követhetjük. Még a főhajó képei román stílusúak (nevezzük ezt 1. képprogramnak) a kereszt mindkét ágának képei és az oltár fölötti keresztnégyzet már egy új életérzés jegyeit mutatja.25 Ennek a második képsorozatnak (2. képprogram) témája és uralkodó motívuma a Krisztussal való keresztre feszíttetés vágyának megfogalmazása volt. A templom alaprajza kereszt formájú. A kereszt szárain ábrázolták a krisztusi erényeket, Szent Ferenc erényeinek allegóriáit pedig a sírja fölötti keresztnégyzet boltozatán láthatjuk. Az északi keresztház díszítése Giotto és műhelye tagjainak munkája. Itt tekinthetjük meg a Jézus ifjúkorát bemutató képek sorát. A freskók a János evangélium sorait bizonyítják: Jézus az Atya emberek iránti szeretetéből jött a világra s lett emberré.26 "Az igazi világosság, amely minden embert megvilágosít, a világba jött." "Az Ige testté lett és közöttünk lakott." (Jn 1.9,14) A déli keresztház passió-történetét Pietro Lorenzetti festette meg 1320 körül. Az ábrázolások összefoglaló mottója: Jézus engedelmes volt mindhalálig - mégpedig a kereszthalálig. Ehhez a gondolathoz kapcsolódik a keresztház ábrázolásait lezáró keresztnégyzet képe, mely az Engedelmesség allegóriája. Az engedelmesség Ferenc nyelvezetében központi helyet foglal el, az Evangélium mellett ez a második legfontosabb szó, s szinte a szeretet szóval szinonima. Az engedelmesség "szabad odasimulás Isten szándékéhoz." 2 ? Ferenc tökéletesen engedelmes volt: Isten vezette őt - szinte kézen fogva - az égből, s Ferenc hűségesen követte. Az északi keresztházat a Jézus gyerekkorát megörökítő képek díszítik. Ezek sorát zárja le tematikusán is a keresztnégyzet képe, a Szüzesség allegóriája. Gyermeki tisztaság - ártatlanság szüzesség - hűség: egymással szoros kapcsolatban álló fogalmak. Jézus kinyilatkoztatta, hogy a gyermekek vannak legközelebb Isten országához. A gyermekek az igazi tanítványokat jelképezik, "ilyeneké a Mennyek Országa" (Mt 19,14) "Legyetek olyanok, mint a gyermek" (Mt 18, 3) tisztaszívúek, ártatlanok, odaadok, szűziesek - Isten iránti hűségetek kizárólagos szeretetben valósuljon meg! A keresztnégyzet főhajó irányába mutató képe a ferences Szegénység allegóriája. Ferenc a szegény és alázatos Krisztust akarja követni, ő magára vállalta és megszentelte a szegénység különböző formáit - a teljes kiüresedésig. Passiójában elismétli Jahve összes szegényének imáját (Zsolt 22; Mt 27,35,43,46). Isten fiaként, mezítelenül a mezítelen kereszten kellett elszenvednie a szavakkal történő legnagyobb megaláztatást: "Ha Isten fia vagy, szállj le a keresztről!" (Mt 27, 40). Szimbolikusan nézve ez a keresztszár maga a főhajó! Ezzel a szegény és megalázott Krisztussal azonosul Ferenc, "Isten szegénykéje". Az ő szegénysége is az alázat erényében gyökerezik.28 A szegénység allegóriájával szemben, a keresztnégyzet főhajóval szemközti képe a megdicsőül
