Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Néprajz - Soós Sándor: Az Assisi Szent Ferenc bazilikai ikonográfiai programja

A rendi törvényhozás az arte povera ideálját vázolj a. 5 Ekkor írták elő, hogy a generális mi­niszter külön engedélye nélkül pl. nem szabad a templomok mennyezetét boltívesen építeni. Boltíves legfeljebb csak az oltár fölötti rész lehet, festett üvegablakok is csak a szentélyt díszíthe­tik. "Mert minden, ami felesleges és szükségtelen, a szegénység gondolatával ellenkezik." Az első ferences templom, a rendalapító tiszteletére emelt bazilika csak csíráiban mutatja föl a későbbi koldulórendi templomok jellegzetességeit. Sokkal inkább méltó kifejezője annak a nagy tisztelet­nek, mellyel az egész olasz nép kedves nemzeti szentjének "emlékét övezte".6 Az assisi Szent Ferenc Bazilika Szent Ferenc 1226. október 3-án halt meg, a Porziuncola kápolnától pár lépésnyire található tranzitus - kápolnában. Testét másnap temették el a Szent György - templomban. Hat hónap múl­va IX. Gergely pápa - aki tanúja volt Ferenc életszentségének - megindította a szentté avatási fo­lyamatot, s Ferencet 1228. július 16-án szentté avatta. A pápa rendelkezésére épült föl az első fe­rences templom is, mely nemcsak a rendalapító sírja fölé emelt épületnek készült, hanem a rend anyatemplomaként is szolgált. A templomot a város falain kívül, a "pokol dombján" kezdték épí­teni, (Collis inferni), s a pápa mindazoknak, akik az építkezéshez hozzájárultak, búcsút engedé­lyezett. 1230. május 25-én a Szent testét áthozták az elkészült altemplomba, s az oltár alatt kiala­kított kriptában helyezték el kőkoporsóját? Bár az építkezés pápai parancsra indult el, a terv megvalósítója Cortonai Illés volt, s a munká­latok olyan gyors ütemben haladtak, hogy a templomot 1253-ban fel is szentelhette IV. Ince pápa. A templom végleges formáját terwáltozások során nyerte el, alapvető koncepciója azonban már az alapításakor kialakulhatott. A meredek hegyoldal miatt magas alépítményen álló kereszt alakú kettős templom mindkét szintje egyhajós, keresztházas és keresztboltozattal fedett. Egy­szerre idézi a római bazilikák, a kápolnaépületek és a mauzóleumok típusát.« A két templom jel­legében is különbözik: az alsó templom formákban és térhatásban még majdnem teljesen román, erőteljes és misztikus. A felső templom mindenekelőtt a nyugat-franciaországi gótikát idézi, az angers-i székesegyház rendszerében gyökerező mély boltozatainak, a tömör lábazat fölött vonu­ló faljáratoknak rendszerével: könnyed, magas és világos. A két templom stílusbeli különbözőségét nemcsak az időbeli eltérés okozza, hanem az építész személyének változása is.9 A későbbiek során az alsó templom hosszanti falaihoz oldalkápolná­kat építettek, s az altemplom alatt kriptát alakítottak ki, amely lehetővé teszi, hogy a sírhoz köz­vetlenül lejussunk. Mai formáját 1928-32 között nyerte el.io A bazilika freskórendszere - ikonográfiái programja A bazilika architektonikus szempontból Olaszországnak az első nagyobb csúcsíves építkezé­se, igazi jelentőségét mégis belső freskódíszítésének köszönheti. A színes freskók első pillanatra úgy tűnnek, hogy "csak az épület harmóniáját szolgálják, mintha önálló jelentés nélkül, csupán dekoratív célzattal osztották volna szét a falakon, annyira egységesek és egybeolvadok a belső tér hangulatával, annyira szőnyegszerű az összhatásuk. Pedig e foltnégyszögek és háromszögek mindegyike külön életet él, mindegyiküknek külön mondanivalója van."n 183

Next

/
Thumbnails
Contents