Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)
Néprajz - Ikvainé Sándor Ildikó: A pilisszántói festett bútorok formai jellemzői
te, vagy az üvege, vagy mindkettő a Bogár család tagjai által virágozott. Tehát jelenleg a szentképek vizsgálatánál nem a képek témájával foglalkozunk, hanem a helyi jellegzetességre, a keret illetve az üveg virágokkal való díszítésére szorítkozunk. A többnyire búcsúk alkalmával vásárolt szentképek nagy többsége színes nyomat, ritkább esetben rézkarc, vagy más művészi értékkel bíró mű. Mint fentebb már utaltunk rá, a szentképeket nemcsak a szentsarokban helyezték el, hanem - főleg nagyméretű képeket - az ágy fölé a gerendák közeibe akasztották. A képek közé pedig szentelt gyertyákat tettek, melyeket párosával, színes szalagokkal összekötöztek.^ Méreteik: (a tárgyalás sorrendjében közlöm) 1.) magassága: 51,2 cm, szélessége: 41,8 cm, Ltsz.: 58.37.1. 2.) magassága: 62 cm, szélessége: 48 cm, Ltsz.: 82.164.3. 3.) magassága: 63 cm, szélessége: 55 cm, Ltsz.: 67.11.1. 4.) magassága: 63 cm, szélessége: 52,7 cm, Ltsz.: 82.164.2. 5.) magassága: 46,7 cm, szélessége: 38,7 cm, Ltsz.: 82.164.8. 6.) magassága: 63,5 cm, szélessége: 52,5 cm, Ltsz.: 58.36.1. 7.) magassága: 63 cm, szélessége: 52 cm, Ltsz.: 89.39-1. Ezek az eléggé nagyméretű szentképek kedveltek voltak Pilisszántón. De a faluban láttunk jóval nagyobb, kb. l,5méter hosszú, virágozott keretű képet is. A hét képkeret közül az első négy sárgára van festve. Ezek képviselik az első pilisszántói bútorfestő korszakot. Az utolsó kettő barna színével a harmadik stílushoz tartozik. Az 58.36.1. leltári számú kép kerete eredetileg -az adatközlő szerint- virágozva volt. 2 ?, de befeketedett, a virágozás nyoma nem látható. Az üvegre festett virágainak sötétkék kontúrozásával -mely teljesen eltér a többiektől- a kék korszakhoz sorolhatjuk. Négy sárga képkeret közül három keretnek a sarkai virágozottak, apró piros szemrózsák és piros, fehér vagy kék ötszirmú kis virágok váltogatják egymást, melyeket zöldleveles ágak kötnek össze. Az 58.37.1 és a 82.164.3. ltsz-ú sárga keretes kép üvege alatt kék papírcsipke dísz takarja a szentkép fehér paszpartuját. Ez a kék cakkospapír díszítési mód általánosnak volt mondható Pilisszántón. Az üvegre festett virágfüzér -melyet valószínűleg Bogár Mihály terjesztett el 2 ^- váltja fel a kék cakkos papír használatát. Az egyik virágozott keretű, kék cakkos papírral díszített a 82.164.3. ltsz.-ú, a szívét tartó Máriát ábrázolja. A Mária-tisztelet kifejezéseképpen Mária feje köré, az üveg alá, a kép tulajdonosnője odatette menyasszonyi koszorúját. A harmadik sárga, virágozott képkeretnek már az üvege is festett (67.11.1.). Ugyanennek a kéznek munkája ismerhető fel a sötétbarna keretű képeken, melyeknek kerete nem, csak az üvege festett: 58.36.1., a 8939-1- és a 82.164.2. ltsz.-ú sárga keretű képeken, amelynek szintén csak az üvege virágozott. Jellemzőjük a következő: A bútorokon megszokottnál jóval, legalább 1 cm-rel nagyobb tulipánfejek és ötszirmú, kinyílt vadrózsák váltogatják egymást szimmetrikusan elhelyezve. A virágfejeket többnyire 2-2 zöld levélpár kapcsolja egymáshoz. A virágok sárga és piros színe ritmikusan váltakozik mindegyik képen. A virágszirmokhoz alkalmazott vastag kontúrvonalak hasonló színe közé beépül még a barna, a bordó és a fent említett sötétkék is. 168
