Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Néprajz - Ikvainé Sándor Ildikó: A pilisszántói festett bútorok formai jellemzői

Sarokpadok (lavica) 1887. Ltsz. 58.28.1.1; 58.28.1.2. A két pad, mint nevéből is következik, a szoba ajtóval szemközti sarkában sarkosan egymás­hoz szabva, az asztal mögött állt. Méreteik: 1.) hossza: 284 cm, szélessége: 33 cm, magassága: 95 cm 2.) hossza: 247 cm, szélessége: 33 cm, magassága: 95 cm Ennek a padnak a végéből közel 40 cm-t valamikor levágtak. Mindkét sarokpad három széles deszkalábon áll, melyet az ülésbe csapoltak, s a pad két végén egy-egy keskeny, hátulra tett léccel még megerősítették. A deszkalábak elülső széleit ívesen haj­lóra formázták. A padokat keskeny, ugyancsak hullámosan csipkézett háttámlával készítették. A támlát az ülőrészhez három ugyanilyen széles deszkapillér erősíti. A padok karfa nélküliek. Ké­szítőjük Bogár József és Bogár Mihály, aki ekkor már apjával dolgozhatott. A sarokpad színe kobald kék. A háttámlát és a tartó pilléreket egyaránt virágozás borítja. A fő motívumok - sárga virágcserépből kiemelkedő virágbokrok- a háttámlát tartó deszkapilléreken vannak elhelyezve. A pad minkét szárnyán rajta van az évszám 18-87, melyek megosztva a középső tartópillérek két oldalán helyezkednek el. Ágy előtti pad (lavica) Ltsz. 67.91 Datálatlan. kb. 1885-90 között készült. Domanovszky György megállapítása szerint a padok szerepe, mint ülőalkalmatosság, elsődle­gesebb, fontosabb volt a székekénél.5 A gyűjteményünkben lévő ágy előtti pad mutatja, hogy a XIX. század 80-as évei táján Pilisszántón székek helyett a kivetett ágy elé padokat csináltattak a tisztaszobába. Méretei: hossza: l60 cm, szélessége: 33 cm, magassága 95 cm. A pad szerkezete megegyezik a sarokpadéval, de mivel rövidebb, csak két lábbal és két hát­támlát tartó pillérrel készült. Nem datálták. Karfája ennek sincs. Alapszíne sötétkék, virágozásá­nak helye és jellege is megegyezik az előző két padéval, azonban a virágok színében és nagyságá­ban kis eltérés van. Fehér tulipánokat, fehér kis virágokat és nagyobb virágfejeket festett rá ké­szítője, Bogár Mihály. 6 Megjegyezzük, hogy a fenti keskeny háttámlájú, karfa nélküli padforma eddig egyedülálló a megyében a hátlapos, karfás karospadok, ládapadok mellett régies típust képvisel. Párhuzama ­virágozás nélkül - a mezőkövesdi tájház tisztaszobájában lelhető feV Fúrottlábú, karfás változa­ta a néprajzi irodalomban ismertebbe Falitékák, faliszekrénykék (armarka) A faliszekrények Magyarországon a legnagyobb formai változatosságban fordulnak elő, alak­jukat, nagyságukat, zárt- és nyitott voltukat, díszítésmódjukat tekintve is.9 A pilisszántói tárgyak bemutatása ezek ismeretét fogja bővíteni. A faliszekrénykék szobában elfoglalt helye az asztal és a sarokpadok által benépesített fal­szöglet, a szoba legfőbb része, a szentsarok volUO A sarokpad fölé helyzeték el. Alakjára nézve Pilisszántón eddigi ismereteink szerint kétfélét készített a Bogár család: há­romszögletű, sarokba akasztható tékát és hasáb alakú, falra függeszthetót. (Falba mélyített­ről eddig nem tudunk.) Mindkét formájú szekrényke egyszárnyú ajtóval nyílik és zárható. A sa­163

Next

/
Thumbnails
Contents