Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)
Néprajz - Csukovits Anita: Tojáspatkolók, patkolt tojások a Börzsöny vidékén
Csukovits Anita Tojáspatkolók, patkolt tojások a Börzsönyvidéken Az életet magában hordozó tojás egyetemes elképzelés szerint a világegyetem jelképe. Sok teremtésmítosz a világ keletkezését tojásból eredezteti. A tojás a fentiekből következően női szimbólum, anyaság és földanya jelkép. így nem meglepő, hogy a termékenység és az újjászületés, mindenekelőtt a természet tavaszi megújulásának jelképe lett. Egyik, nálunk kevéssé ismert, de Kelet-Európában általános funkciója termékenységvarázsló: a föld termékenységét a földbe, az állatszaporulatot az alomba rejtett tojással kívánták elérni, míg a lakodalomban az új asszonyt sokhelyütt tojásra léptették, hogy termékeny legyen. i Az újjászületést jelképező tárgy a halottkultuszban már a kereszténység előtt nagy szerepet játszott. Magyarországon avar kori temetőkből került elő több darab 2 , míg a görögkeleti egyház temetési szertartásában ma is használatos. Az ősi tavaszünnepben gyökerező keresztény húsvét is szimbólumai közé emelte, s a vallásos szimbolikában a húsvéti tojás a feltámadt Krisztus jelképévé vált. A hímes- vagy pirostojás a középkortól szentelmény, elfogyasztása családi körben, szertartásos módon történt. A húsvéti tojás szerelmi, vagy locsolási ajándékként való használata már profanizálódás eredménye. A hímestojások vizsgálata azonban nem feladatunk, a továbbiakban csak a fémrátétes, úgynevezett patkolt tojásokkal foglalkozunk, kpatkó ismert szerencsehozó jelkép Európa-szerte és az arab nyelvterületen. A szerencsepatkóba vetett hiedelem alapja, hogy az ártó szellemek ellen hatásosnak vélt, isteni eredetűnek tartott vasból készült.3 A fémrátétes tojások nem kötődnek a húsvéti ünnepkörhöz. Előfordul ugyan színesre festett patkolt tojás, de nem ez a fő jellegzetessége, hanem a fémrátét, mely leggyakrabban kis patkó. A Közel-Keletről származó szórványadatok a patkolt tojás szerencsehozó, szemmelverés ellen védő szerepéről tudósítanak, talán ez lehetett a tárgycsoport eredeti funkciója, mivel úgy tartották, hogy a másik szimbolikus jelentőségű tárgyra erősítve védőereje megsokszorozódik* A néprajzi kutatás a hímes tojásoknak, készítésüknek, használatuknak, díszítménykincsüknek nagy teret szentelt, de a fémrátéttel díszített tojásokról kevés ismerettel rendelkezünk.5 A készítés speciális volta miatt kevesen próbálkoztak, még kevesebb volt a sikeres kísérlet, s arról sincs mindről tudomásunk. Jelentősebb gyűjteménye csak a Néprajzi Múzeumnak van, az ország több múzeuma pedig egy-egy darabot őriz. A váci Tragor Ignác Múzeum és a szentendrei Ferenczy Múzeum abban a szerencsés helyzetben van, hogy néprajzi gyűjteményében többdarabos kollekció található a vizsgált tárgycsoportból. S ami a legfontosabb, hogy a váci múzeum gyűjtőterületén ma is él és aktívan dolgozik két mester, a szobi Kuris Lajos és az ipolydamásdi Tóth László, akik felvilágosítással tudnak szolgálni a mesterfogásokról, a díszítményekről. A tojások fémrátéttel való díszítése nem újkeletú, bár a tárgycsoport eredete sajnos nem ismert; készítésének Magyarországon kívül Délkelet-Európában és a Közel-Keleten vannak hagyományai. A Magyarországon fennmaradt példányok mintegy 90-100 éves múltra tekintenek vissza. Sajnos a Néprajzi Múzeum gyűjteményében lévő régi tárgyak rosszul adatoltak, sem a készítés pontos helye, sem ideje nem ismert. Az mindenesetre valószínű, hogy az 1910-es években készült és 1972-ben budapesti régiségboltokban beszerzett fémtalpakon álló, különböző - állat, 123
