Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)
Régészet - Repiszky Tamás: Ásványlelőhelyek és bányarégészet a Kárpát medencében
sziklafaltól nem messze egy fémolvasztó (ül. régebben kovácsműhelyként számontartott) objektumot tártak fel. A másik objektum minden bizonnyal ércpróbáló hely lehetett. A leletanyag alapján XV-XVI. sz.-ra datálja Labuda. A teljesség igénye nélkül megemlítendők az ércörlő kövek, a környékbéli magas pirittartalmú agyagból készült iparrégészeti kerámiatöredékek, egy I. Károly éremmel datálható botrahúzható bányamécses, ólomgolyóöntő olló fele, miniatűr méretű ércnyerő-ércvizsgáló kalapácsocska és közvetlenül a humusz alól előkerült bányászjeles kő (talán az 1762-es Mihálytárna határköve lehetett) 42 . Glanzenberg várának (itt volt a XVI. sz.-i Selmec vára) legújabb kutatása a leletanyagok XIII-XVI. sz. közé való datálása végleges pontot tett a La Téne-kori, ill. VIII-IX. sz.-i várelméleteknek. Selmecbánya településtörténeti összefoglalását legutóbb Milan Hanuliak végezte eH3. Labuda az elmúlt évek során - hűen korábbi munkásságához - folytatta a glanzenbergi horpakutatásokat. 1993-ban két horpa feltárása következik 44 . Az egyikből, a mélyebből több ásvány mellett kvarc is előkerült, ami a mélyművelés bizonyítéka. 1994-ben a selmeci Sobou hegy Terézia erének környékén egy leletek nélküli, elhagyott aknát kutattak át 4 5. Az Illésfalva (Ilija) melletti Szitnó (Sitno) bronzkori, ill. középkori várának kutatásakor kő és bronzvéső, homokkőből készült öntőforma került elő. A terepbejárások számtalan horpa, bánya meglétéről tanúskodnak. Ásványtani érdekesség, hogy a luzicei kultúra rétegéből az ismert adtátok, jáspisok mellett egy Selmecbányái ásványnevezetesség is előkerült az ún. jogarkvarc 46 . Negatív régészeti végeredménnyel zárult a Hegybánya (Stiavnicke Bane) melletti Ofenhübel hegy horpáinak, hányóinak és a vízzel elárasztott Sándor tárna környékének két szondaásatása 4 ?. Terepbejárás alapján sikerült lokalizálni Vihnyepeszerény (Vyhne), Amalin, Dislav és Klokocs hegyek alatti horpamezőket és félig bedőlt aknáit. A bányaművelés nyomai a környék ismert hematit előfordulásával hozhatók valószínűleg kapcsolatba 48 . A Hegybánya (Stiavnicke Bane) melletti Tanád nevű hegy gerince alatti horpákon és hányókon végzett leletmentés a közeli ércpörkölők, ércelőkészítők szemétlerakóhelyére utalnak. A XVI-XVIII. sz.-ra datált iparkerámiai leletanyag analógiáit többek között a selmeci Kammerhofban találjuk meg. Hasonló leletanyag jött elő az 1984-es szklenófürdői (Sklené Teplice) szondaásatásból. Az iparrégészeti kerámiák mellett előkerült egy riolitból készült ércőrlőmalom köve is. Egy feltárt épületmaradvány rendeltetése a Born féle közvetett amalgámozás alkalmazására utal (XVIII. sz.) Egyes rétegek leletei alapján viszont feltételezhető a selmeci ércek feldolgozása már 1786 előtt is. A Garamszentkereszt melletti Béld-Beluj (Siroká lukai major, Baniste I. II. lelőhely) határában 1990-es szondaásatásakor 4 9 településre utaló későbronzkori cserepek, túzhelymaradványok és salakok kerültek elő. A Kmet' által kutatott La Téne kori település, mely 200 m távolságban található, Labuda a horpák és tárnák átvágásával a bányászás ércére próbált választ kapni. (XX. sz. eleji adatok arany, ezüst és vas előfordulását említik). 1990-ben a Szklenóteplic (Sklene Teplice) melletti Pusty hrad horpái és a közeli hányók átkutatásakor datáló leletanyag nem került eló50. A XV. sz. közepén alapított Zólyom megyei Vámos (Myto pod Dumbierom) Malomvölgyében Marta Marcelová5i 1994-es leletmentése során arany, ezüst és a későbbi vasbányászatra és feldolgozásra utaló ipari kerámiát talált. Előzetes jelentésében külön említ egy fazékszerú sárgás-szürke korongolt edényt, alján apró nyílásokkal, melyek prágai párhuzamok alapján a réz szemcsézését szolgálják. Marcelová a kerámiát XV-XVI. sz.-ra datálja. Ugyancsak Marcelová leletmentése során, Besztercebánya Fő terén lévő ház udvarában egy szürke agyagból készült bányamécs is előkerült52. 11
