Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia II. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 5., Szentendre, 1999)

Régészet - Hellebrandt Magdolna: Pest megye kelta kori régészeti leletei

MNM-t, hogy Szelén a községi Tanácsházán ép LT urna és két nagy üveggyöngy van, egyéb más korból származó leletekkel együtt. к Kísérleti Gazdaság területén 1954-ben Erdélyi István végzett leletmentést, előkerült sírmellékletként egy urna, tál, amfora alakú edényke, kétféle edény töredéke, vas kés és háromhólyagos lábperec-pár. A sír-együttest Dinnyés István közölte.90 Figyelemre méltó az urna, melynek vállán két körbefutó borda között fordított állású háromszögekből álló díszítés látható. A 2. lelőhely a Kísérleti Gazdaságba vezető út keleti oldalánál egy homokos magaslaton volt, a vasútvonaltól 80 méterre. Erdélyi István járt a helyszínen, ahol Deák László hólyagos lábperecpárt talált, de már csak egy lábszárcsont utalt a sírra. A3- lelőhelyen, a Kísérleti Gazdaságban későkelta edénytöredékek kerültek elő. A 4. lelőhely a község déli részén, a ceglédi út mellett, Posztor Imre telkén van. 1955-ben találtak itt leleteket. Dinnyés István publikálta az anyagot. 9i Ez a telek tulajdonképpen egy domb, melynek Hegyes, vagy Benedikty-halom a neve, de már elhordták. Az itt talált urna és lemezes babos díszű karperec alapján a LT С második felére datálhatjuk a leleteket. Tápiószele-Papszögi Tápió-híd. A hídtól keletre lévő magaslaton végzett ásatást Dinnyés István. Kutatóárokkal nézte át a területet. Több korszakból származó gödröket tárt fel és három kelta kori házat. Az/, ház nagy foltja két egymásba csúsztatott téglalapként jelentkezett. A humuszos töltelékföldből nagy mennyiségű kelta kerámia és állatcsont került ki, valamint egymásra hajló végú bronz karperec. A nyugati rész közepén volt a tűzhely ovális foltja. A padló tapasztásának maradványai helyenként megállapíthatók voltak (6. kép). Bontáskor derült ki, hogy a homokos padlószint alatt barnás töltelékföld van, azaz alatta egy kisebb méretű szabálytalan téglalap alakú ház, a/7, ház van, tűzhelye az I. háztól kissé nyugatra mutatkozott. Összesen 18 darab tüzikutya, kevés csont, cserép és emberi hamvak kerültek elő. kill, ház nagyjából kör alakú. Tüzikutyák, szarvasagancs, kevés csont, cserép került felszínre. A tűzhely a ház D-K-i negyedének É-K-i részén lehetett, itt gyengén átégett a tapasztott padló. A padlószint észak felé emelkedett, feltehetően itt volt a bejárat. A XVII. szelvény É-Ny-i részén megtalálták a IV. házat, de feltárására nem került sor. A telep, mint általában a LT D koriak,92 magaslaton, kiemelkedő helyen fekszik. Az I-II. ház lekerekített sarkú, téglalap alakú. A Kárpát-medencében kevés házformát ismerünk. Az első publikált kelta ház az acsai,93 hasonló az iváni94 és a Keszthely-Usztatón feltárt ház.95 Hossza ennek is megközelítően 4 méter, s körülbelül 3 méter széles, mint a szelei I. ház. Horváth László a lébényi 19- számú ház alapján96 a típus használatát a római hódítás után is lehetségesnek tartotta.97 Hasonló méretű és formájú ház került elő a Gellért-hegyen, 98 ilyen a 9-, 10., 16. Ezek a házak földbe mélyítettek voltak. Mócsy András összefoglalta a pannóniai őslakosság háztípusait.99 Halimbáról kör alakú, alaprajzú házat ismertetett, mely tulajdonképpen hasonlít a szelei III. házhoz. A szeli I. házban hullámvonal díszű kerámiát találtak, hasonló a Gellért-hegyen feltárthoz.loo Koncentrikus körökkel díszített cserepünk analógiája előkerült Ózd-Stadion területénél Csonteszközök itt is és más telepeken is gyakoriak, fazekasok használhatták simítónak például. I

02 Cserépből, törött edényoldalból kialakított orsókarikát használtak a Gellért-hegy kelta kori lakói, a pösténypusztai és a bükkszentlászló-nagysánci telep egykori gazdái, юз Az őskortól, a neolítikumtól a koracsászárkorig készítettek ilyen és hasonló karikákat. io4 A

III. szelei ház leletei között voltak kisméretű ácskapcsok, hosszuk átlag 5 cm. 104