Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Néprajzi szekció - Kocsis Gyula: Parasztpolgár a XIX. század első felében

köz-birtokossait, s a Községeket kivéve - más akárkinek eladhassa, aki egyszersmind ezen haszonvétellel egybekötött minden úri- s a következő XI. Törvény-Cikkely által megállapíott közterheket tartozzék viselni."

13 Ez a törvény, habár nem magát a telek tulajdonjogának, csak a telek használatából származó jövedelmeknek eladását teszi törvényessé, legalizálta a telkiállomány adásvételét. Hatása a ceglédi földforgalom alakulásán is megfigyelhető (lásd a grafikont). A földek adás-vételének ugrásszerű megemelkedése és a törvény kihirdetésének valószínű összefüggése még inkább szembeötlő, ha hozzáteszem azt, hogy az 1836. évi földeladások 82%-a (28 eset) szeptember-december hónapokra esik. Összefoglalva: a XIX. század első felében a földesúr, illetve képviselője (tisztiszék, gazdaságiszék, úriszék) tudtával szabad volt az ingatlanforgalom, ezen belül mind a ház, mind a szorgalmi földek, mind pedig az úrbéres állomány eladása az utánuk járó földesúri és közterhek megfizetése mellett. A mezővárosi úrbéresek helyzetét megkönnyítette, hogy az ingatlanforgalommal járó adminisztráció a kommunitás kezébe is kerülhetett. Az, hogy a földesúri jognak a nyilvántartása részben átkerült a helyi tanács közigazgatási jogkörébe tovább gyengíthette a földesúr közvetlen ellenőrzését a telki állomány felett is. A ceglédi tanács ilyen közigazgatási tevékenységének terméke az a 7 kötet jegyzőkönyv, amely 1810— 1851 között tartalmazza a különféle ügyekben tett fassiókat, felvallásokat.

14 Habár az utolsó kötetet 1851-ig vezették, 1848 januárjától a beírások megritkulnak, ami azonban nem a birtokforgalom megszűnését, hanem, amint az egy utalásból kiderül, az örökeladások nyilvántartásának elkülönítését jelenti az egyéb ügyektől. A hét kötet többezernyi bejegyzése közül mintegy 3000-nek tárgya az ingatlanforgalom. A többi, hasonló mennyiségű bejegyzés az osztozkodásokat, özvegyi tartási kötelezettség vállalásokat, hagyatéki egyezségeket, örökségből történt kifizetéseket, ritkábban készpénzügyleteket tartalmaz. Természetesen ezeknek is volt ingatlanforgalmi vonatkozása, amelyekkel azonban a jelen előadás keretében nem foglalkozom. Az ingatlanforgalommal kapcsolatos ügyek megoszlása Az ingatlan típusa db % egyéb (kert, akol, szárazmalom) 209 7 szőlő 1122 38 ház 1204 41 jobbágytelki állomány 413 14 összesen 2948 100 Akülönféle, fentebb felsorolt ingatlanok forgalmának az 1821-1847 közötti években megfigyelhető alakulását a táblázat, illetve annak grafikus ábrázolása szemlélteti.

15 S3