Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Néprajzi szekció - Ikvainé Sándor Ildikó: Bútorfestő asztalosműhely Pilisszántón

színt alkalmaz a festő, mint a későbbiekben, annyit, mint a sárga alapszínúeken szokott. Pl. az ötszirmú virágok fehérek, vannak fehér alapú tulipánok, és fehér közepű rózsabimbók. A piros tulipánok szirmai is fehérrel vannak kihúzva. Ezzel inkább az előző, sárga alapszínű korszakhoz áll időben közelebb. (Megjegyezzük, hogy mindkét bútor - mint a leltári száma is mutatja, - ugyanattól a tulajdonostól származott.) Még egy tárgy készítőjének nevét tudtuk korrigálni. Az 59. 2. 1. ltsz.-ú kartonon azt olvassuk: „Bogár József fia készítette 1950 körül. 1952-ig használták." Bogár József fia Bogár Mihály volt, aki 1938-ban meghalt, így tehát helyesen: Bogár Mihály fia, Mihály (vagy István) készítette. A bútorfestés stíluskorszakai A pilisszántói festett bútorok kapcsán több stílusváltásról elsősorban az alapszín megváltoztatásáról beszélhetünk. A család motívumkincse az évtizedek alatt nem változott. A múzeum birtokában lévő bútorok alapján három korszakot különböztethetünk meg. 1. Az első korszaknak csak a lezárulását regisztrálhatjuk. Ezt sárga korszaknak nevezhetjük. Megállapítható, hogy az 1880-as évek közepe táján ér véget. Bútoraink közül az 1878-as „sárkányfejes" tornyos ágy és a sárga színű festett képkeretek képviselik e stílust. Jellemzője: az okker sárga alapszín, rajta függőleges irányú, barna színű „márványozás".

I6 A virágozás fő színe a piros, ezt követi a fehér, a zöld és kevés világoskék. 2. A második korszak alapszíne kobaltkék.

17 Már az 1880-as évek elején jelen volt, ezt mutatja az 1883-as tálasfogas. A legtöbb pilisszántói festett, virágozott bútor ezt az alapszínt mutatja. A legutolsó évszámozott bútorunk, az 1906-os asztal is ezt a színt viseli. A kék stílus a századforduló után is népszerű volt a községben, hiszen az 1903-ban született Bogár Katalin beszámol arról, hogy leány korában (1920 körül) még ő maga is festette a kék bútorokat, sőt a gyerekágy az adatközlők szerint 1950ben készült. Valószínűnek tartjuk, hogy ez a darab már kivétel lehetett, hiszen a festett bútorok csináltatásának kora akkorra már lejárt. E korszak virágozásának fő színe továbbra is a piros, de majdnem ugyanilyen arányban megközelíti a sárga. A fehér szín háttérbe szorul, főleg a piros rózsák élénkítő (kísérő színe) és a zöld ágak, virágközepek kiemelő színe lesz. 3. A harmadikat vegyes alapszínű stílusnak nevezhetjük, mivel az asztalosokkal különböző alapszínű bútorokat készíttettek a megrendelők. Ennek ideje 1890 körül indulhatott meg.

18 Erre utal az 1890-es fekete alapszínű

19 téka, a datálatlan fehér téka és fehérre festett, virágozott gyerekkoporsók, valamint az 1902-es sötétbarna átfestett, hasáb alakú kis téka. A vegyes alapszínű stílusok kialakulásához hozzájárulhatott a sublótok elterjedése. 71