Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Néprajzi szekció - Nagy Varba Vera: Festőasztalosok munkái Pest megyében

nyezetfestés egyik kiemelkedő művészi példája a mándi református templom a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Felsó-Tiszavidék tájegységében került újrafelépítésre. Ez az épület egyben a XVII-XVIII. századig általánosan elterjedt, már a középkor folyamán alkalmazott és a későbbi századok folyamán továbbélő favázas építési módnak is jelentős emléke.

6 Pest megye területén a mai megyefelosztás szerint egy református templomban, Abonyban maradt fenn festett asztalosmunka. A megye művészettörténeti topográfiai feldolgozása során a felkutatott levéltári anyagból mintegy 15 katolikus és református templomban levő festett mennyezetre vonatkozó adatok kerültek elő.

7 A mennyezetek többsége 1700 körül készült és néhány még az 1740-es évekre is megőrződött. Más helyeken a század második felében a deszkamennyezetet a templom átalakítása során felváltotta és kiszorította a boltozás. Az 1700-as években, nem sokkal a törökök elvonulása után rendbehozott templomok festett mennyezetei nagy valószínűséggel még a korábbi korszak ízlésének és hitvilágának dokumentumai voltak. A Tápió vidékén a XVIII. században öt településnek volt festett fa, vagy részben fából készült temploma.: Úri, Tápiósüly, Tápiószecső, Kóka és Szentmártonkáta. A Canonica Visitatio 1777. évi jegyzőkönyve az úri katolikus templom festett famenynyezetéről tájékoztat, amely feltehetően azonos az 1717-ben készült új famennyezettel. Tápiószecső római katolikus templomának festett kórusáról 1712-ből van adatunk: „Eccl(esia)... tectum et tabulatum ex asseribus per totum... chorum habet ex lignea Structura pictum, Cathedram ligneam." A szentmártonkátai római katolikus templom festett famennyezetéről 1750-ből van adatunk: „est sub Tabulato picto", de ezt a templomot 1718-ig a reformátusok használták.

8 A kókai római katolikus templomnak festett mennyezete van az 1713. évi Canonica Visitatio szerint: „cum tabulato ex asseribus pictis". Tápiósülyről az 1740 körüli évekből származik a templom és a berendezés: a kórus és a mennyezet festett."... Ecclesia est ex lapidibus. Tabulatum per totam Ecclesiam pictum. Chorum ligneum depictum."

9 Az 1721. évi Canonica Visitatio azt írja, hogy templomát 1703-ban a katolikusok kijavították, szentélye és sekrestyéje nincs ugyan, de boltozata ki van festve. Chobot F. ebből azt a következést vonta le, hogy a török alatt reformátussá lett monoriak elfoglalták a pusztulásnak indult régi katolikus templomot, szentélyét és sekrestyéjét - mint nekik feleslegest - lebontották, a kifestett hajót és a tornyot pedig kijavították. I0 A XVIII. század közepén Asztalos János készítette - a református egyház anyakönyvének bejegyzése szerint - a monori református templom festett mennyezetét, amely szintén megsemmisült. A templomot 1884-ben teljesen átalakították. Festett mennyezete volt a kecskeméti református templomnak is: az asztalos nevét a református egyház anyakönyvében feljegyezték." A nagykőrösi református templom XVII. századi története példázza egy középkori épület hódoltságbeli életét. Bobrovszky Ida kutatásaiból

12 a reformátusok templomuknak 1636-ban és 1696-ban is festett mennyezetet készítettek. A nagykőrösi református templom festett mennyezetének emlékét egy véletlenül 58