Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Régészeti szekció - Maróti Éva: Ulcisia Castra római tábora – A kutatás előzményei és jelenlegi állása. In memoriam Soproni Sándor

put 1934-ben ásta, az általa publikált alaprajzokon nem jelöl belső tornyokat.

33 Soproni Sándor a tábor keleti falán 2-t, a délin 3-at, az északin és a nyugatin egyet sem jelöl, az északi oldalon kaputornyot nem tüntet fel.

34 A legtöbb beugró, szögletes tornyot a Topográfia jelzi: kettőt-kettőt a keleti és a nyugati falon, négyet-négyet az északin és a délin

33 - ezt veszi át több más nívós publikáció is.

36 (Itt jegyzem meg azonban, hogy az MRT 7. által közölt alaprajzzal szemben a publikált szövegben a szerzők óvatosabbak a tábor rekonstrukciójával kapcsolatban!) II. A római tábor északkeleti saroktornya A feltárt keleti kapu, a Porta praetoria és a szintén ismert északi, patkó alakú oldaltorony között a tábor északkeleti része eddig teljesen kutatatlan volt. Az északkeleti, legyező alakú saroktorony rekonstruált helye a valóságban mintegy 6 méterrel lejjebb lévő terepszintre esik, mint a hozzá vezető falszakaszok és a tábor belseje. Ez az alsó szint teljesen beépített, itt ásni nem lehet, ezért az alaprajzon a tábor belső sarkának megfelelő helyen húztam egy kutatóárkot. A felszíni humuszban néprajzi jellegű kerámialeletek voltak és nemsokára előkerült két újkori épület kőfalának részlete is - kívül vakolatmaradványokkal. Az épületek a „szakadék" felé eső részen álltak valaha. Az újkori falak alatt megtaláltuk a római tábor saroktornyának a falhoz csatlakozó nyakrészét - a bástya nagyobbik része a jelenleg már a mintegy 6 méterrel lejjebb lévő területen volt. A megtalált táborrész a közismert alaprajzhoz képest a valóságban mintegy 10 méterrel nyugatabbra van! A két, 1996-ban kutatott részlet alapján úgy gondolom, hogy a szentendrei tábor alaprajza még az eddig rekonstruáltnál is sokkal szabálytalanabb, jobban követte az alapjául szolgáló domb vonulatát.

37 A terepalakulat alapján a tábor déli fala sem egészen a rekonstrukción jelzett helyen futhat: a 1 l-es úttal párhuzamos falat a terep emelkedése alapján északabbra kell keresnünk az MRT 7. alaprajzán jelöltnél. A tábor hiteles alaprajzának, a belső épületek elhelyezkedésének megállapítása, funkciójuk meghatározása a további kutatás feladata. Jegyzetek 1 Jelen cikkem rövid vázlata a később kidolgozásra kerülő tanulmányomnak, mely - Pest megyei megjelenési lehetőség hiányában - a Barkóczi László régész tiszteletére kiadandó tanulmánykötetben fog megjelenni. 2 Boros L-Soproni S-Szombathy V. 1977. 68. 3

MRT7, 248., 28/1.lh. 4 Ransanus, P. 1490/1977. 82. 5

Ransanus, P 1985.89. 6 Nagy L. 1939. 139. 357