Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)
Régészeti szekció - Simon László: Beszámoló az M5-ös autópálya újhartyáni csomópontjában végzett leletmentésről
Az M5-ÖS autópálya nyomvonala, a felette átívelő híd és a falu beépített része által közbezárt körülbelül 22 000 négyzetméter nagyságú terület közepén egy nagyjából NY-K irányú, homokos felszínű domb húzódott a tereprendezés előtt. Ezen a nagyjából 50 méter széles hátas felületen 4 ház került elő, egymástól 25-60 méteres távolságra, körülöttük néhány gödörrel. Ettől a településrésztől É-ra és D-re eső mélyebb fekvésű területen árokrendszerrel tagolt nagyobb térségek vannak. Ezen árkok elhelyezkedése megközelítőleg négyzet vagy téglalap alakú: egy esetben egy kb. 47x48 m nagyságú területet zár körbe az árok. Itt biztosan (a többi esetben valószínűleg) állatokat összetartó karám lehetett annak idején. Ettől a feltárt területtől É-ra (az autópálya mentén Budapest felé) egy körülbelül 600 m hosszú felületen csak szondázóárkokat húztunk. Ennek két oka volt. Egyrészt ide nem terveztek műtárgyakat, s az aszfaltozott útfelület is csak a már meglévő árok vonalába esett, ezen kívül csak erdősáv telepítését irányozták elő. Éppen ezért e szakaszra, a kisajátítási határon belülre hordattuk a nagy összefüggő területről a humuszt. A 2 m széles kanállal felszerelt forgórakodókkal kiásott C-I szondázóárkokban csak rövid árokrészletek és néhány gödör látott napvilágot, meglehetősen kevés leletanyaggal. Ezek időrendje többnyire megegyezett a házak és gödrök leletanyagának időrendjével, de találtunk itt jóval későbbi, XV-XVI. századi kerámiával keltezett objektumot is. Objektumok és a leletanyag A feltárt házak a másutt is ismert alaprajzi formákat képviselik. A négyből három (1., 3., 4.) nagyjából egyforma: mindegyik földbe mélyített padlójú, lekerekített sarkú téglalap alakú, kettő (3., 4. objektum), sarkában kemencével. Tetőszerkezetük a rövidebb oldalak közepén lévő oszloplyukak tanúsága szerint ágasfás-szelemenes lehetett. A szokásostól eltérő a 2. objektum. Az 590 cm hosszú, 310-320 cm széles, lekerekített sarkú téglalap alakú ház északi, rövidebb oldalának közepén és tőle a ház közepe felé 120 cm-re is egy oszloplyukat találtunk, de a ház déli felének padlóját egy hengeresen mélyülő 280-340 cm átmérőjű gödör töri át, amely a nyesési szinttől 1,5 m mélységben hirtelen összeszűkül (á = 140-220 cm). A keresztmetszeti változást egy 10-15 cm vastagságú sötétbarna-fekete, agyagos, égett agyagdarabokkal (talán kemenceomladékkal) és hamus foltokkal is kevert réteg teszi hangsúlyozottabbá. Ebből a rétegből kerültek ki a gödör korát meghatározó leletek is, amelyek sorából különösen a nyitott ezüst fejes gyűrű, de főképpen a XII. század első feléből származó, szigla nélküli ezüst dénár (CNH I. 83.) 4 a jelentős. A felszíntől 3 mélységig kibontott gödör, talán egy kút teljes feltárását a közelben dolgozó nehézgépek által keltett omlásveszély miatt abba kellett hagynunk. A feltárt házakból és gödrökből kikerült zömében kerámiából álló leletanyag meglehetősen szegényes és egysíkú. A IX. szelvény 1. gödrében talált vastag falú, kézzel 340
