Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Régészeti szekció - Dr. Tettamanti Sarolta: Régészeti kutatások a késő középkori és a kora újkori Vác területén

valószínűleg polcokat alátámasztó gerendák számára szolgáltak. A bejárat az északkeleti oldalon volt, küszöbkő, kapukáva részlete maradt meg. A küszöbről még egy lépcsőfok szolgálhatott a helyiség padlószintjéhez. A bemutatott épületrészhez északkelet felől két keskeny helyiség csatlakozott. Falaik alapozása jóval magasabban volt, utólag építették meg őket. A keletebbre lévőből szolgált a lejárat rámpás kiképzéssel a délnyugati trapéz alakú helyiségbe. Összefoglalva a kőépület építési periódusait, talán három szakaszról beszélhetünk: 1. Megépül a - most már kimondhatjuk - kőpince, vagy kőfalú verem egy meglehetősen alacsony födémmel. Efölött állt egy paticsfalú házikó, amely leégett, a tűzvész hulladékát megtaláltuk az első pince járószintjén. E pince szellőzése talán ferde kürtőn át történhetett a földfelszín felé. 2. Megmagasítják a falakat, új magasabb szinten alakítják ki a 2. pince szellőzőrendszerét. 3. Hozzáépítik a két keskeny földszinti szobát. Az egész építkezés kora a XV. század, legkésőbb a XVI. század első fele. Ha összevetjük a váci eddig ismert adatokkal, mind a telek beépítése, mind a pince jellege eltér ezektől. A váci középkori pincéket Miklós Zsuzsa dolgozta föl.

6 Nyolcvannégy pincét ismertet. A legfontosabb eltérés, hogy a Széchenyi utca 1. sz. alatti pince nem volt boltozott. Síkfödémre egyetlen lelet utal, egy függőleges helyzetű facölöpöt találtunk a nyugati sarokban belül. Vácott az összes többi pince dongaboltozattal volt fedve. Máshonnan (Buda, Sarvaly falu) természetesen ismerünk síkfödémes pincéket.

7 Pincénknél téglát is használtak építőanyagként, a többi pince kizárólag kőből épült.

8 Mérete szerint a váci pincék között a kisebbek közé tartozik.

9 A telken való elhelyezkedése sem tipikus, az északkeleti félen, de középtájon van.

10 Meg kell még említenünk, hogy ásatásunk során a XIV-XVI. századi emlékek alatt az Árpád-kor (XIII. század), illetve a kora Árpád-kor (XI. század) leleteit, régészeti objektumait (kemencék, házrészletek) is megtaláltuk. A kora Árpád-kori leletanyag a német város területén eddig talált gyér korai települési nyomok számát gyarapította. ' ' A másik feltárás, amelyről szeretnék beszámolni, a Katona Lajos u. 12. sz. telken folyt 1994-ben. Az 1570. évi összeírásban szereplő Zsidó utca mahalle, amelyben fele részben magyarok, fele részben mohamedánok laktak, az utca déli felére lokalizálható. Mi az utca északi felében dolgoztunk. Az eddigi régészeti megfigyelések a terület XIII-XVII. századi lakottságára utalnak, de előkerült egy XVIII-XIX. századi vas szerszámegyüttes is.

12 Ásatásom helyszínén is feltártunk XIII. századi és késő középkori objektumokat (gödrök, tűzhelyek), de a legérdekesebb lelet egy XVIII. századi fazekaskemence és környezete volt. Az ovális alakú kemence külső átmérője 2,36x3,02 m, belvilága 1,54x2,50 m. Falát sárga agyagba rakott szürke vályogtéglák képezték, amelyek belül természetesen keményre vörösre égtek át. A falvastagság: 0,20-0,30 m. 3 periódusa volt, háromszor újították meg. Az elsőben valószínűleg még rostély nélkül működő egyterű katlankemence volt. Megújítása előtt az alját elegyengették, megépítették a 0,68x1,32 m nagyságú, ovális formájú köldököt. Körben 14 db kis méretű, ovális, téglával alátámasztott kar volt. így nézett ki a rostély. A 333