Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Régészeti szekció - Holport Ágnes (régész, címzetes főtanácsos MKM Múzeumi Osztály): Bevezető

tartó feldolgozatlanság, a nyilvántartásba vétel, és a sok pénzt és időt igénylő állagmegóvási munkák lassúsága, a többnyire sokára megjelenő publikációk. Ilyen körülmények között a régészek szinte versenyt futnak az idővel. Hiszen mindannyian tudjuk, akkor tettünk meg mindent, ha egy lelőhelyről összegyűjtöttük a lehető legtöbb információt, a leleteket szakszerű nyilvántartásba vettük, tudományosan feldolgoztuk, és mindezt a lehető legrövidebb idő alatt. A minden eddiginél nagyobb léptékű leletmentések, megelőző feltárások, és az előkerülő hatalmas mennyiségű leletanyag és tudományos eredmény kezelése és feldolgozása is új típusú feladatok elé állította a hazai régésztársadalmat. Éppen csak megkezdődött a nagy földterületekre kiterjedő régészeti kutatások korszerű technikáinak, a dokumentálás és feldolgozás gyorsított módszereinek kidolgozása, kipróbálása. Adósok vagyunk még a régészetnek, mint a bölcsészeti és természettudományok közötti, vagy inkább azokat egyesítő sajátos tudományágnak az újrafogalmazásával, melyek hirtelen megnövekedett feladatai lettek a mindennapi szakigazgatási, szakhatósági munkában is. A különböző új típusú leletmentésekből a Pest megyei régészek is kivették részüket. Az itt következő tanulmányok jó példákkal szolgálnak az új módszerekre: hogyan lehet hatalmas fölterületek régészeti kutatását egyidőben végezni, a munkát átfogni, megszervezni, beruházókkal tárgyalni, a szakmai érdekeket az üzleti világban érvényesíteni, milyen nehézségekkel kell megküzdeni a városban kutató régésznek, vagy arra, hogyan lehet egy megőrzendő, védett régészeti területet egy élő városban hasznosítani, hogyan kell tükröződnie a régészeti örökség védelmének a településtervezési és a kulturális fejlesztési politikában. Ezekkel a gondolatokkal ajánlom olvasásra a következő régészeti beszámolókat figyelmeztetve arra, hogy a régészeti értékekkel múltunkat őrizzük, s azt megőrizni a következő nemzedék számára kötelességünk. 326