Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Történész szekció - Sin Edit: Visegrádi irodalmi topográfiája

Visegrádi életéről, kertjéről, házáról Berta Bulcsúval és Moldoványi Ákossal készült interjújában számolt be. A visegrádi temetőben nyugszik.

8 Csiky Gergely gyakori vendég volt apósa, Bokody Tivadar nyaralójában, Itt dolgozott a múlt század nyolcvanas éveiben (Fő u. 47., később MÚOSZ-üdülő).

9 Devecseri Gábor Képeslap Visegrádra című írásában saját korabeli történetet mesél.

10 Dezső Gyula Zách Felicián című drámájának Visegrád a színhelye. (Debrecen. '876.) Drakula (Vlad Tepes) vajda, több irodalmi feldolgozás szereplője, 1462-1474 között a Salamon-toronyban raboskodott." Galeotto Marzio: Mátyás királynak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről szóló könyv (Ford. Kardos Tibor, 1977) című művében Visegrádról is ír. 16. old. Göncz Árpád Sarusok című regényének keltezése: „Budapest-Visegrád, 1970. január-október". Görgey Artúr a száműzetésből hazatérve, 1867 után Visegrádon telepedett le. A Salamon-torony u. 2., majd a Fő u. 9., később a Fő u. 5. szám alatt lakott. Sokat tartózkodott a Fő u. 3. szám alatti ház kertjében is. Gyakori vendége volt Móricz Zsigmond, aki könyvet akart róla írni. A Fő tér 5. sz. házban halt meg, innen vitték lovas kocsival a Kerepesi úti temetőbe. A Panoráma körúton, a fenyveshez vezető úton érhető el a Görgey-bérc, melynek emlékművén Zsitvai Tibor verséből olvasható nyolc sor.

12 Gulácsi Irén: Nagy Lajos király című történelmi regénye részben Visegrádon játszódik. (1986) Gyárfás Miklós: Visegrádi pofonok. Anekdoták, tárcák (1954) című könyvének csak az első története játszódik Visegrádon. Gyergyai Albert Dorottya Visegrádon című elbeszélő költeménye (1975) egy kisiskolás lány visegrádi kirándulásáról szól. Flegedús Géza nyaralójának címe Fő u. 95. Egy jól nevelt fiatalember felkészül (1984) című könyvének első lapján visegrádi kertjéről ír. A könyv végén a keltezés: „Visegrád-Budapest, 1982. július-február". Irodalmi Alap Alkotóháza (Fő u. 47., 1958-tól MÚOSZ-üdülő) A második világháború után a Magyar írószövetség ebben az épületben alakította ki egyik alkotóházát. Több ízben alkotott itt például Tamási Áron, Képes Géza, Berda József, Sarkadi Imre, Haraszti Sándor. 1955 tavaszán itt tartózkodott többek közt Karinthy Ferenc, Gáli József, Zelk Zoltán, Galgóczi Erzsébet, Moldova György, Bajor Nagy Ernő.

13 Jankovich Ferenc A budai napkirály (1965) című, Mátyás király korában játszódó regénye több részletének Visegrád a színhelye. (222-249, 511, 515). A nyugtalanság éneke című kötetében jelent meg Visegrád című verse. Jékely Zoltánnak édesapja (Áprily Lajos) szentgyörgypusztai háza volt a kedves tartózkodási helye, menedéke. Műveinek egy részét Visegrádon, illetve Visegrádról írta. (Kincs a Szentgyörgypusztán, A szentgyörgypusztai ház stb.)

14 319