Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Történész szekció - Jakus Lajos: Mikszáth és a penciek

éneket énekeltek, melyben ez a mondat is bennfoglaltatik: „Bocsásd le kezeidet", mire a halott ismét visszafeküdt koporsójába és utána eltemették.

21 Bármennyire anekdotaízű a történet, valami magva lehetett a valóságban. Ama bizonyos Zmeskal-házat az Osztroluczky család építtette a XVIII. század közepe előtt egy középkori épület elé. 1825-1830 között épült az evangélikus templom. Az építés ideje alatt a ház nagy szobája volt az imaterem. Ha akkor földesurát temették, ott ravatalozták fel. A regény Bábaszéki intelligencia címú fejezetében Mravucsákék vacsoráján megjelenő két vendég: Rafanidesz Sámuel luteratus tiszteletes és kántora KlempaTeofil. A regény írása idején a Hont megyei Cserin élt Rafanidesz Sámuel tiszteletes, viszont Nagykürtösön - ahova a szülei jártak át Szklabonyáról a templomba - Rafanidesz Károly volt a tiszteletes, aki 1850-ben került át Csővárról. A kántor, Klempa Teofil al-teregója éppen Csőváron élt, Kernács András kántor és nótárius. 1840-ben még „a jó lelkű tehetsége meglehetősen műveltek s erkölcsi jelleme ellen mitsem lehet kifogni". Húsz évvel később: „iszákos, elhanyagolja az iskolát, az iszákosságban és iskola tanító kötelességeinek mulasztásában napról napra süllyed, úton útfelén részeg fővel látand magát, térítvény vétessék, hogy ezután mind józan életet, mind szorgalom által érdemessé akarja tenni magát az iskolatanítói hivatal további viselésére, különben őt az esperesség kérdőre vonja és ítéletet hozand felőle."

22 Az ítéletet egy év múlva meghozzák, mert Kernács az ígéret ellenére is elzüllött s távoznia kell Csővárról.

23 Mravacsákéknál Klempa kántor éjfél után elaludt, a gézengúz Kukucska Pál mészáros indítványára szakállát az asztalhoz pecsételik. „Hiszen lesz ebből nagy parádé." Czobor Mária rózsája című fejezet példája lehetne annak, hogyan alakíthatta át az író egy esetleg hallott mondát. Csőváron hallhatta az író vagy a felesége a vár mondáját: Avar úrnője, Ráskay Margit Tarczay Gyulát szerette, de apja Rozgonyihoz adta erővel. Amikor a várkápolnában tartják az esküvőt, a háborúból érkező Tarczay a hűtlennek gondolt menyasszonyát leszúrja, utána leveti magát a sziklán. Margit mellé temetik, s kriptájukból időnként láng csap fel, szerelmük tüze.

24 Szlatinán Czobor Mária leugrott a bástyáról, mert egy pásztorlegényt szeretett s apja egy császári brigadéroshoz akarta adni. Margit tragédiája helyén, a pásztorlegény rózsája minden évben egy bimbót fakaszt. Mikszáth utolsó nagy regénye A fekete város 1910-ben, már betegsége alatt jelent meg. Ebben a motívumok, az ismert alakok visszatérnek, látszik a szerző megosztott figyelme. A bábaszéki Rafanidesz Sámuel tiszteletes itt Lőcse nagy székesegyházát kinyittatja, prédikációjában Sodorna és Gomoráról szól. Mi tudjuk, rejtve a Nagykürtösre került Rafanidesz Bélára gondolt. Kernács után Csőváron megválasztott kántor, a Dévényi családba benősült Turóc megyei származású Pohánka József. A kántorságban követi fia, Ödön 1887-től. A regényben Görgey sógora, Darvas, búcsúlevelében említi prédikátorát, Pohánka Dánielt. Görgey kivégzése előtt a villicus Pohánka hajdút bízza meg: „Keresd meg a tekintetes úr föveget ha a föld alól is."

25 Pohánka Ödön csővári tanító, majd hasonnevű lelkész fia neve így került be a Dévényi-Mauks rokonság révén a regénybe, s Mikszáth apósának őse Mauks Donát, Lőcse senatora. 315