Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Történész szekció - Asztalos Tamás: Az Élet Háza – Bét Hahájjim. Az aszódi zsidó temető és Schosberger-mauzólaum műemléki helyreállításával kapcsolatos problémák

totta a temetőt és a Schosberger-mauzóleumot.

21 E hivatali aktussal mindemiemű bürokratikus akadály elhárult a rekonstrukció megvalósítása elől. Egy zsidó közösségi épület, vagy egy zsidó temető helyreállítása speciális követelményeket állít a helyreállítást végzők elé. Nehézséget jelentett a műemléki rekonstrukció és a zsidó vallás természetéből fakadó különbözőség áthidalása. A bemutatás igényével fellépő rekonstrukciós munka rögtön a kezdetekkor szembetalálkozott a befelé forduló zsidó vallás szigorú előírásaival. A temetőben a sírokon, sírok között, sőt a mauzóleum teraszán 2-3 méter magasan egybenőtt bozót terebélyesedett. Talmudi előírás szerint a temető fáit, bokrait nem metszik, füvét nem nyírják.

22 Ezen előírást a MAZSIHISZ a temetőgondnokkal megkötött szerződésben a következőképpen szabályozta: „Az aszódi zsidó temető rendbehozatala cserjék, bokrok valamint a 15 cm-t meg nem haladó fák kivágása. A temető tisztán tartása, a sírok megközelítésének biztosítása".

23 A helyreállításhoz viszont a „tisztánlátás" elengedhetetlen volt, így, hogy a későbbiekben betarthassuk a Talmud szabta szabályokat, kitisztítottuk a temetőt. Külön problémát jelentettek a ledöntött sírkövek, a kidőlt sírkövek valamint a sehová sem illeszthetőtöredékek. Az első esetben könnyen föloldhattuk a zsidó vallás azon tilalmát, mely szerint a természet főségét nem vonhatjuk kétségbe azáltal, hogy szembeszállunk vele - hiszen az emberi barbarizmus nem tartozik szigorúan a természet múlandósága által okozott változásokhoz. A második esetben kissé sérült a talmudi parancs. Belátható azonban, hogy nem hagyhattuk a rendezett temetőben szanaszét heverni a felébe tört köveket, melyek alsó része kilátszott a földből, csupán föld feletti részüket viselte meg igazán az enyészet. A munka során az összeilleszthető kövek így eredeti helyükre kerültek. A töredékek kérdésére a Krakkóban látott példa adta meg a választ, hol a kerítés falára erősítve helyezték el az azonosíthatatlan darabokat. Ekképpen jártunk el mi is, igaz javaslatomat jóvá kellett hagynia a Rabbitanácsnak. A kivitelezés során számtalanszor kerültünk válaszút elé. Döntéseim előtt azonban mindig több, lehetőleg egymástól függetlenül működő szakember véleményét is kikértem. Kitűnő kivétel volt az üvegmozaik és a márványpadló kérdése, hol szakmai zsűri összehívásával bonyolítottuk le a véleményeztetést. A rabbitanácstól korábban megkapott előírásoknak megfelelően tervezték meg a művészek a mozaik és a terrazzo hiányzó részeit, amit a Magyar Restaurátor Kamara szakemberei engedélyeztek.

24 Döntéseimben alapvető szempontként kezeltem, hogy a meglévő anyagot a célszerűség határán belül maximálisan használjuk fel. Munkánkban egyszerűségre törekedtünk, amit alaposan megkönnyített ugyan a szűkös anyagi bázis. Néhány példát említve: - Ennek megfelelően egészítettük ki a téglaboltozat beomlott részét téglasoronként kívülről falazva és nem íves zsaluzattal aládúcolva; - tisztítottuk meg az elkoszolódott, kormos falakat mechanikusan, szemben a vegyi, illetve a homokfúvásos módszert ajánló technológiával; 306