Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Történész szekció - Schleininger Tamás: Két lengyel polgári menekülttábor a Dunakanyarban a II. világháború idején

Szigetmonostorra az első menekültek 1939. november 16-án érkeztek. (A konkrét dátum egy 1939. december 5-i keltezésű főjegyzői jelentésben olvasható, amelyben választ ad a főszolgabírói leiratra a menekültek gyógyszer és kötszer ellátásával kapcsolatban.)

20 Ezen időponttól fogva a lengyel polgári menekültek folyamatosan érkeztek a losonci gyűjtőtáborból. Elhelyezésük megszervezése már odaérkezésük előtt elkezdődött: 1939. november 10-én a BM miniszteri tanácsosa értesíti Pomáz járás főszolgabíráját dr. Zobray Gézát, miszerint: „A Lengyelországból menekült polgári egyének elhelyezésének céljaira az Országos Gyermekvédő Liga (Izabella Gyermekvédő Liga. Sch.T.), úgyszintén a m. kir. Postaszemélyzeti jóléti alapítványa horányi (Szentendrei sziget) üdülőtelepének összes üres épületeit, illetve helyiségeit igénybe veszem."

21 1939. december 5-én dr. Antall József miniszteri osztálytanácsos a pomázi főszolgabíróhoz intézett értesítőjében bejelenti, hogy igénybe veszi a Lengyelországból menekültek elhelyezésének céljaira a Szigetmonostor községhez tartozó horányi csárdát, valamint az ehhez tartozó épületeket.

22 A csárdát téliesíteni szükséges. Akialakult tábori viszonyokról az ellenőrzést elvégző - a kerületi csendőr parancsnokságnak felterjesztett - csendőr őrnagyi bizalmas tájékoztató jelentésből szerzünk tudomást. A pontokba foglalt jelentés szinopszisát adjuk: „1. Szigetmonostor községben 73 (60 férfi, 8 nő és 5 gyermek); a nagy dunaparti postás- és gyermek üdülőtelepeken; valamint a környező villákban 554 (512 férfi, 16 nő és 26 gyermek): összesen 627 lengyel menekült van elhelyezve. A horányi csárdának téli szállássá történő berendezése most folyik, ide újabb menekültcsoport érkezése várható. A menekültek elhelyezési körletét az őrsparancsnokkal és a tolmácsként kirendelt szakaszparancsnokkal (lengyelül beszél) bejártam és benyomásaimat a község főjegyzőjével (táborparancsnok) megbeszéltem. (A táborparancsnokot, ill. a község főjegyzőjét Oláh Györgynek hívták. Sch. T.) (...) 3. b. Szigetmonostor község főjegyzője mint táborparancsnok magára van utalva és nehézségekkel küzd. Nincs külön személyzete. Hatásköre nincs megállapítva. Hiányzik a menekültekre vonatkozó egységes házirend. с A menekültek természetbeni ellátást (lakás, fűtés, világítás, háromszori étkezés) és naponta 20 fillér zsebpénzt kapnak. Különböző helyeken étkeznek. Szerződtetett vállalkozók magyar személyzettel főznek rájuk. Étkezésük jó. Elhelyezésük a postás üdülőtelepen és egyes villákban igen jó; a tömegszállásokon (gyermek üdülőtelep, szigetmonostori nagyvendéglő) megfelelő. A nők és családok a községben a postás üdülőben laknak. A gyermek üdülőtelepi tömeglakásokba (l-l barakkban 25-30) beszállásolt férfiak elhelyezése zsúfolt. Rendszeresen foglalkoztatva senki sincs. d) Egészségügyi ellátásuk hiányos. Nincs külön betegszobájuk... Fürdeni, rendesen tisztálkodni a zsúfolt elhelyezésben levők nem tudnak. Kevés a fehérneműjük. Orvos, ápolónő, tanító, tanítónő és pap is van közöttük. Nincsenek beállítva megfelelő 284