Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Történész szekció - Fegyó János: A helyi forradalmi szervek jogállása Ráckevén 1956-ban

dott le a gimnázium igazgatója, helyére a korábbi helyettest emelték. Szecsői Sándor, az általános iskola igazgatója - korábban pártvezetőségi tag - nem jelent meg munkahelyén, ezért a tantestület választása alapján a nemzeti bizottság visszahelyezte az igazgatói székbe az iskolák államosításakor nyugdíjazott Веке Gábort. A 25-30 munkást foglalkoztató malom munkástanácsa kezdeményezte Thernesz Géza igazgató - járási pártbizottsági tag - leváltását. A nemzeti bizottság elnöke személyesen is közbenjárt a döntés meghozatalánál. A malom élére a pénzügyőrség párttitkárát állították. Munkásgyűlésen váltották le Bettelheim Ignácot, a KTSZ elnökét, a korábbi párttitkárt, népnevelő-felelőst, akit már 1954-ben felelőssé tettek a lakosság által kedvelt tanácselnök leváltásáért. A járási nemzeti bizottság megalakulásakor, november 3-án kezdeményezte a korábbi években kompromittálódott tanácsi vezetők leváltását. Ekkor még a nemzeti bizottság volt hatalmi helyzetben, de ugyanakkor elismerte az éppen nem működő tanácsok létét is. Nyilvánvaló volt a forradalom félutassága, hiszen a hatalmi kérdést nyitva hagyta. A nemzeti bizottság zárolta a járási és községi tanács bankszámláit, de november 4-e után kifizette a munkát nem végző tanácsi dolgozókat és az elmenekült rendőröket. Ez is arra világít rá, hogy a régi hatalmi apparátust nem tekintették felszámoltnak, megdöntöttnek, létezésükkel továbbra is számoltak. No, de akkor mi volt a nemzeti bizottság? A forradalom átmeneti, válságot kezelő szervezete, mely eleve arra számított, hogy a hatalmat előbb-utóbb visszaadja a volt tanácsnak? Valószínűbb, hogy felsőbb döntésre vártak, s annak hiányában állt elő a felemás helyzet. November 4-e után pedig fokozatosan veszítettek hatalmi pozíciójukból. A nemzeti bizottság szolidaritást vállalt a budapesti eseményekkel, s ennek kifejezéseként szervezte meg az élelmiszeradományok gyűjtését és a fővárosi szabadságharcosokat ápoló kórházakba, illetve gyermekintézményekbe való szállítását. Hat teherautónyi élelmiszer átvételéről maradt meg a köszönő átvételi elismervény (Semmelweis Kórház, János Kórház, Siketnémák Intézete, Móra Ferenc Gyermekotthon stb.) November 13-án 300 darab kenyeret vitt a teherautó a Rókus Kórházba. Önzetlen volt a lakosság adakozása, a forradalom legszebb példáját nyújtva. A nemzetőrség képes volt vállalt feladata ellátására. A nemzetőrség a nemzeti bizottság javaslata alapján toborozta tagjait. Munkás- és parasztfiatalok, gimnazista diákok jelentkeztek nemzetőrnek. A járőröző nemzetőrök sikeresen vették elejét több személyes indíttatású atrocitásnak és következetesen tartották magukat ahhoz az elvhez, hogy a régi rendszer kiszolgálóit sem érheti bírósági ítélet nélkül bántódás, főleg nem tömegítélet. Nemzetőrök mentették ki az önbíráskodók kezéből Kockás Géza ' 19-es kommunistát, bírósági népi ülnököt, pártvezetőségi tagot. A nemzetőrség - saját kérésükre! - védőőrizet alá helyezte az AVH két helyi megbízottját és a párttitkárt. Néhány napos őrizetük után november 5-én saját elhatározásuk alapján szabadon távoztak. 266