Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)
Történész szekció - Jeney-Tóth Annamária: Egy háborús napló margójára (1916–1920)
nettek az országban történtekről: februári zavargások Petrográdban, a cár lemondása március 2-án, Ideiglenes Kormány megalakulása, a szovjetek létrejötte, Kerenszkijoffenzíva, 23 ugyanebben az időben az ország helyzete napról napra kritikusabb lett, nő az infláció, munkanélküliség, élelmezési nehézségek. 24 Az októberi forradalmat követően az I. szovjetkongresszusa két dekrétumot adott ki, az egyiket a földről, a másikat a békéről. Ezután Németországgal 1917. decembere és 1918. március 3. között folytak a béketárgyalások Breszt-Litovszkban, melyek eredményeképpen március 3-án írták alá a békeszerződést. 25 Újabb nehézséget jelentett az is, hogy 1918-ban eltűnt a készpénz Primorszkaja Kormányzóságból, ezen a nagyobb szállodák és vendéglők úgy segítettek, hogy váltópénzt nyomtattak és ezt használták fizetésre. 26 A hadifoglyok sorsa egyre nehezebb lett, ráadásul itt a Távol-Keleten tevékenykedett a csehszlovák légió - mely azokból a katonákból jött létre, akik nem voltak hajlandóak a Monarchia oldalán harcolni és ezért megadták magukat, közülük 50 000 főt fegyverzett fel az orosz kormányzat 27 - és a kozákok. Rengeteg kegyetlenséget követtek el, 2fi többek között Sven Hedblomot 29 a svéd vöröskereszt megbízottját és 16 hadifogoly zenészt 30 öltek meg. A svéd megbízott nemcsak pénzzel, hanem egyéb cikkek beszerzésével is próbálta a hadifoglyok sorsát elviselhetővé tenni, Antal Vilmos is jó néhányszor említi meg őt feljegyzéseiben, sokszor kapott tőle kölcsön is, amit igyekezett minél hamarabb megadni. 1918 tavaszán a japán kormány expedíciós hadsereget küldött a Távol-Keletre, és még ez év augusztusában japán felügyelet alá került a táborok nagyobb része. A táborok másik részét előbb az amerikaiak (pl. Habarovszk) 31 vették át, de később ezek is a japánok felügyelete alá kerültek. 32 A szövetségesek tartva a szétzilálódástól, megkezdték csapataik kivonását, nemcsak Oroszország európai részéről, hanem Szibériából is. Csak a japánok maradtak, abban a reményben, hogy megtarthatják távol-keleti támaszpontjaikat. 33 Mindenesetre a táborok életszínvonala a japánok felügyelete alatt jócskán emelkedett - a tisztek továbbra is a fizetésükből - havi 4 yen - élelmezték magukat, a legénység pedig a tábori konyháról naponta háromszor kapott enni -, de nőtt a szigorúság is. Eközben otthon is mélyreható változások történtek: a háború befejeződése után a Károlyi-kormány hatalomra kerülése, a népköztársaság kikiáltása, majd a Tanácsköztársaság létrejötte ... Ezekről az eseményekről az Egyesült Államokban megjelenő magyar nyelvű Szabadság című újságból értesülhettek a hadifoglyok. A háború befejeződésével a Nemzetközi Vöröskereszt egyre nagyobb hangsúlyt fektetett a Szibériában lévő hadifoglyok számának felmérésére. Georg Montandon svájci ügyvédet küldték ki rövid időn belüli hazahozataluk megszervezésére. Az amerikai magyarság is - az Egyesült Államok kormányának és a Vöröskereszt felhívására - gyűjtésbe kezdett, minden munkával rendelkező nő és férfi öt dollárral járult hozzá a hadifoglyok hazaszállításához. 1920-ban már Vlagyivosztokban tartózkodott a magyar vöröskeresztes misszió 259