Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Történész szekció - Jeney-Tóth Annamária: Egy háborús napló margójára (1916–1920)

nem tudott akkora sikereket elérni, mint kezdetben. Bár az osztrák-magyar csapatok ellen most is sikeresebbek mint a németek ellen. Eközben a keleti frontnak ezen a szakaszán egy újabb ország készült belépni a háborúba: Románia. Belépése megpecsételte az Osztrák-Magyar Monarchia és Magyarország későbbi sorsát is. „Jul 30-31. Románia mozgolódik ellenünk, tárgyalások" - ez a néhány szó minden lényeges mondanivalót kifejez. Románia ugyanis ekkor már az antant biztos győzelmével számolt és csak a kedvező időpontra várt, ami úgy tűnik elérkezett. Július 6-án már felajánlotta csatlakozását a szövetségeseknek. Augusztus 17-én Bukarestben a román kormány és a szövetségesek között létrejött egy titkos egyezmény. Ebben a román kormány kötelezte magát, hogy a Monarchia ellen augusztus végéig hadba lép, a négy antant hatalom pedig elismerte Románia jogát Erdélyre, valamint Bukovina és a Bánság részére." A hadüzenet augusztus 27-én meg is történt, 29-én már a hadifoglyok is értesülnek erről a tényről.

12 Sajnos Magyarország nern rendelkezett az erdélyi határok mögött összevont tartalékkal, hiszen erői a keleti és az olasz hadszíntéren voltak és az orosz támadás is óriási léptekkel haladt előre.

I3 Ezt a lehető legjobban ki is használta a román hadvezetés és így állhatott a következő naplóbejegyzés szept. 1-10. dátummal: „Brassó, Nagyszeben, Petrozsény, Csíkszereda, Borszék, Kézdivásárhely a románok kezében!" Ekkor a román csapatok Erdély egyes részein már 60-80 km mélységig hatoltak be. Az Osztrák-Magyar Monarchiát Németország megmentette a végső katonai összeomlástól és a központi hatalmak így 1916 végére Románia nagyobbik részét, Bukaresttel együtt elfoglalták. A román hadsereg katonai vesztesége óriási volt, hiszen katonáinak mintegy fele megsebesült, elesett vagy fogságba esett.

14 Emellett az Osztrák-Magyar Monarchiának az uralkodóváltás problémájával is szembe kellett néznie, ugyanis 1916. november 21-én meghalt I. Ferenc József, utódja Károly főherceg lett, akit Magyarországon IV. károly néven koronáztak meg. Jelen tanulmányban - az idő és helyhiány miatt - a háború további menetével nem kívánok foglalkozni, csak olyan esetben, ha a téma szempontjából feltétlenül szükséges. A hadifogolysors Mint már korábban említettem Antal Vilmos hadapród a Bruszilov-offenzíva során esett orosz hadifogságba bajtársaival együtt. A közel négy éves hadifogság ideje alatt jó néhány táborban fordult meg, amit egy a Hadügyminisztérium számára kitöltendő kérdőíven ő maga így sorolt fel: Ivanovo-Vomesensk 1916. június 19-1916. szeptember 10. Razdolnoe 1916. október 13-1917. október 6. Chabarovsk 1917. október 8-1918. november 21. Krasznaja-Rjécska 1918. november 21-1920. március 30. Vladivosztok 1920. április 3-1920. május 14.'

5 257