Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Restaurátor szekció - Újvári Mária: Rózsafüzérek és keresztek. Restaurátori megfigyelések a váci domonkos kripta leletanyagában

szerint néhány esetben az olvasó közepe jelezve van, ez történhet két szemnek a zsinórhoz viasszal történő leragasztásával, vagy egy kis óngyúrűnek a beiktatásával és a zsinórhoz szorításával. A rögzített, felező szemek alkalmazása arra utalhat, hogy a használója esetenként csak a teljes olvasó felét imádkozta el. A rózsafüzérek szemei általában fából készültek, de előfordulnak csontból, növényi magvakból készült példányok is. A szemek esztergálással és csiszolással nyerték el végső formájukat. A szemek átmérője ugyanazon olvasó esetében szinte azonos (a tized elválasztó szemeket nem tekintve), de egyébként nagy változatosságot mutatnak, átmérőjük 2-12 mm lehet. Az elválasztó szemek nem mindig nagyságukkal emelkednek ki, hanem alakjuk, illetve (rovátkolt) díszítésük különbözteti meg őket. A szemeket specialista műhelyben, nagy sorozatokban készítették, kidolgozásukban az egységességre törekedtek, de a kézi megmunkálásnak köszönhetően kisebb eltérések megfigyelhetőek. A szemek furata gyakran enyhén kúpos, ami arra enged következtetni, hogy nem fúrással, hanem égetéssel lyukasztották ki őket. Talán ez lehet a magyarázata annak, hogy a fából készült szemek többnyire jó megtartásúak, nem korhadtak, hanem kemények, tisztítás után visszanyerik fényüket, sötét színüket. Gyöngyház berakással díszített olvasószemek esetében a golyókon fenékfúróval kis kerek mélyedéseket (4-6 db) képeztek ki (a fenékfúró központosító tüskéje minden esetben jól látható), s ezekbe ragasztották a kerek vagy stilizált, négyszirmú virágot formázó gyöngyház berakásokat. (A gyöngyház berakásos olvasószemek sosem fordulnak elő eddigi megfigyeléseim szerint éremben vagy fém keresztben végződő példányokon.) A rózsafüzéreken különleges szemek is előfordulnak. Ilyenek például a kereszt alakot formázó végződések, amelyek mindig az olvasó végén, a záró kereszt vagy érme fölött helyezkednek el. Ezek egyike mindig hosszúkás, tagoltan esztergált szem, amely középen van átfúrva, alatta - fölötte pedig nyújtott, néha kehely alakú, de hosszában átfúrt szemek vannak. A záródás sok esetben egy-egy csontból faragott koponya, vagy egy egyszerű csont lapocska, illetve bojt, masni, vagy ezek kombinációja. Előfordul két rózsafüzér esetében, hogy Krisztusra utaló jelképek és a keresztrefeszítés attribútumai vannak csontból kifaragva és az olvasóra felfűzve, egyenletesen elosztva (töviskoronás Krisztus fej-, kéz- és lábstigmák, kehely, szív, vesszőnyaláb). A rózsafüzérek egy részén egyéb felfűzött tárgyak is találhatóak, például kulcs, emlékérem (nem záróelem funkcióban), ereklyetartó. Ez utóbbi eredetileg nyilván leforrasztott, de majdnem teljesen korrodált hengeres fém tokjából egy finoman, föltehetően fehér krétából faragott Madonna-szobor került elő. A rózsafüzérek vagy kereszttel, vagy éremmel záródnak. Az érmék között vannak kerek, ovális, szív alakú vagy szögletes példányok, melyek anyaga rézötvözet vagy ezüst. A keresztek között több típus figyelhető meg. Vannak teljesen fémből készült öntvények, illetve veretek, fémbe foglalt fakeresztek, illetve fából készültek. A fa keresztek nagyon változatosak. Jellemző és gyakori az a típus, amelynek mindkét oldalán intarzia berakású kisebb kereszt látható, a keresztszár végein pedig, esetleg az eltérő 215