Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)
Művészettörténeti szekció - Kiss Joakim Margit: Ábrázolás, technika és misztérium összefüggései néhány Szentendrén készült műben
művészetük iránt az esztétikusokból is... Az ítélkezési káoszban valahogy rend teremtődik." 38 - írja 1934-ben Oltványi Imre a magyar írásban - visszatekintve a sorozat indulására. Nagybánya érvényes szellemi örökség. Most már nem csupán Réti István személyének, vagy a Főiskolának a tekintélye következtében, hanem Berény, Bernáth, Egry, Szőnyi művészetének hitelessége révén is. Az új generáció ugyanis Nagybányához kapcsolódik -, mint Oltványi írja 1934-ben fentebb említett tanulmányában: „.. .ma már tisztán látható, hogy az új generáció, melynek élén Berény Róbert, Bernáth Aurél, Czóbel Béla, Derkovits Gyula, Egry József, Ferenczy Noémi, Medgyessy Ferenc, Pátzay Pál és Szőnyi István állnak, mai műveikkel néha nyomatékosan, olykor pedig hajszálfinom erecskékkel kapcsolódnak Nagybányához." 39 Természetes, hogy ezt az örökséget a szentendrei fiatal művészek is magukénak vallják. Természetes, hogy a kiállításokon nagy figyelmet kiváltó Szőnyi, Berény, Bernáth, Egry jelenti a mércét számukra. Bizonyítható, hogy Jeges Ernő számára a húszas évek végén Szőnyi és az akkor Szőnyi mellett dolgozó Aba Nóvák Vilmos volt a minta, 40 s valamiképp Szőnyi körébe tartozott az ekkor még nem hivatalosan Szentendrén tartózkodó Deli Antal is, 41 mint azt a szentendrei Ferenczy Múzeumban lévő művei bizonyítják. Életműve ezidáig feldolgozatlan - ám bizonyos, hogy szentendrei tartózkodása, illetve a szentendreiekkel való kapcsolata nem 1937-től, a Társaságba való beiktatásától datálódik, hanem sokkal korábbról: a bicskei együttlét idejéből. 42 Bizonyosnak látszik, hogy kapcsolata korábbi barátaival nem szakadt meg, s hogy húszas évekbeli kompozíciói nem csak Szőnyi műveinek ismeretét, hanem személyes kapcsolatot is jelentett. Egry és a szentendreiek kapcsolatáról Haulisch Lenke is ír: egy korábbi, 1925-ösről, 43 amely még a Réti tanítványok odaérkezése előttről datálódik. Egry Barcsay révén is kapcsolatba kerül a szentendreiekkel - mint azt Petényi Katalin írja Barcsay című könyvében - ám ezt az eseményt a harmincas évek végére teszi. (Barcsay meglátogatta Egryt, mert egy „új festői motívumnak, új karakterű látványnak" érezte szükségét.) 44 Végezetül a stiláris és mesterségbeli kérdéseken túl itt kell megemlítenünk egy eszmetörténeti összefüggést is: a magyar művészet korabeli megfogalmazásának igényét. Kállai Ernő már 1925-ben, az Új magyar piktúra című könyvében kitér a nemzeti sajátosságok kutatására,45 majd Egryvel kapcsolatban kifejti, hogy „.. .Magyarországon... még mindig a természet a jellem és a sors döntő tényezője," s a „természet mélységes, lelki forrásokat tápláló erejéről" 46 beszél. (Természeten festői témát értve, magyar piktúrán stílus-diszpozíciót-, mint azt egy évvel később megjelent Magyarság és európaiság című tanulmányában ki is fejti.) 47 Barcsay Jenőről szóló tanulmányában folytatható hagyományként a Nyolcak és Nemes Lampért mellett teszi le a voksot. 48 A harmincas évek elején, Szőnyi és Bernáth újabb keletű sikerei, Egry kiteljesedése, az Ars Hungarica sorozat megjelenése idején a magyar művészet folyamatosságának egyértelmű kritériuma a nagybányaiság - mint azt Genthon István írja Az új magyar festőművészet című könyvében: 184