Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Művészettörténeti szekció - Kiss Joakim Margit: Ábrázolás, technika és misztérium összefüggései néhány Szentendrén készült műben

Kiss Joakim Margit Ábrázolás, technika és misztérium összefüggései néhány Szentendrén készült műben Az elemzendő képek mindegyike a harmincas évek első felében keletkezett. Kettő közülük magántulajdon (Kántor Andor: Háztetők fényben, 1934, valamint Rozgonyi László: Parkban, é.n.) dr. Nagy János vegyészdoktor utóbbi évekbeli szerzeményei. A másik kettő azonban a szentendrei Ferenczy Múzeum tulajdona. Jóllehet magam a tizenegyedik szolgálati évemet kezdtem el, mindössze négy hónappal ezelőtt találkoztam ezekkel a festményeinkkel „személyesen": a Genius loci című kiállítás rendezésének finisében - mint amelyeket sokéves, hivatali szobákat díszítő szerepükből kellett „kiváltanunk" - Ezek: Heintz Henrik: Szentendre látképe a Szamárhegyről, é. n. és Kántor Andor 1932-es Tájképe. A Szentendréhez tartozás bizonyítékai Heintz és Kántor Háztetők-je azonos nézőpontból készült, topografikusan is értékelhető városrészlet: a Szamárhegyről a Duna felőli nézetben ábrázolnak egy házcsoportot, melyek közt nevezetessé az úgynevezett „Dietz-ház" lett: maga Heintz is lakott e helyt a Munkásbiztosítótól megszerzett épületekbe költözés előtt

1 Kántor Tájkép-e Szentendre északi dombvidékét ábrázolja: a Barcsay által is kedvelt izbégi dombokat. Rozgonyi képéről nem állíthatunk biztosat, ami a keletkezés helyét jelölné: a bal fölső sarokba szorított házsarok mindenesetre olyan külső lépcsőzettel rendelkezik, mint a művésztelep régi házai. A datálás kérdései Heintz Látkép-ének dátumozásához egyrészt Kántor azonos nézőpontú képe, másrészt Onódi Béla Eletutam című visszaemlékezései adnak támpontot, melyben a következőt írja: „A harmincas években a művésztelepen áthullámzó neoklasszicista (Casorati-Oppi) irányzatot Heintz Henrik gyakorolta a legeredményesebben.

2 Rozgonyi László a Munkácsy Céh VIII., reprezentatív kiállításán mutatott be egy Parkban című képet, melynek technikáját a katalógus temperának tünteti fel. Az elomló, lágy felületek mellett valóban vannak a képnek ecsetnyomokhoz hasonló részletei különösen a mély tónusú felületeken - ezért tartom valószínűnek, hogy Rozgonyi Nemzeti Szalonban bemutatott képe azonos a mi Parkban címűnkkel. 177