Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Művészettörténeti szekció - Mazányi Judit: Egy, a Szentendrei Művésztelepre vonatkozó, 1930-as évekbeli dokumentum értelmezése

Mazányi Judit Egy, a Szentendrei Művésztelepre vonatkozó, 1930-as évekbeli dokumentum értelmezése A dokumentum az MTA MKI Adattárának 163. fondjában, Rózsa Miklós anyagában található. Címe a következő: Memorandum a Szentendrei Művésztelep reorganizációja tárgyában. Az írásnak címzettje nincs, datálás nem található rajta. A kézzel írt belejavítások szerint tervezet. Az aláírás helyén a következő áll: művészeti író, a Képzőművészek Új Társasága igazgatója, a Modern Kiállítás-szervező Bizottság művészeti előadója. A szöveg szerzője a kézírás alapján Rózsa Miklós

1 volt, aki kb. 1932 végéig tölti be az aláírásban megjelölt funkciókat.

2 A dokumentum keletkezésének idejét ugyancsak 1932-re tehetjük, ha a Szentendrei Festők Társaságának hét éves múltjára való hivatkozást nem a társaság megalakulásától, hanem az alapítók első szentendrei tartózkodásától, 1926-tól számítjuk. • A kemény, elmarasztaló megállapításokat tartalmazó dokumentum más forrásokkal összevetve, elsősorban művészetszociológiai szempontból járulhat hozzá a telep történetének tisztázásához, bár számos vonatkozása további kutatásokat igényel. Ezek közé tartozik, vajon kinek, kiknek szólt a memorandum, és eljutott-e - a most számunkra még anonim - címzetthez. Itt csak egy hozzávetőleges hipotézissel élhetek, mely kijelölheti a kutatás további irányát a kézirat születésének körülményei szempontjából. Mint közismert - és dokumentumunk értékelése szempontjából alapvetően fontos az 1920-as évek végén és harmincas évek elején tetőződő gazdasági világválság keményen sújtja a művészeti életet is. Magyarországon mindezt többek között kultúrpolitikai irányváltás is kíséri. 1931 augusztusában a konzervatív reformer gr. Klebersberg Kunót dr. Karafiáth Jenő,

3 majd 1932 őszén Hóman Bálint követi a kultusztárca élén. Több, egymástól függetlennek tűnő 1932-es esemény

#

utal a háttérben meghúzódó, felerősödő „rendteremtési" szándékra. (Csak példaként utalnék néhányra: egyes külföldi és magyar folyóiratok forgalmazásának megtiltása, Vaszary és Csók nyugdíjazása a Képzőművészeti Főiskoláról, Szántó Piroska és több társának kizárása a főiskoláról illegális tevékenység miatt.) Valószínű ezzel van összefüggésben a Vallás-, és Közoktatásügyi Minisztérium 190755/932-XIV. sz. rendelete, mely kötelezi a kulturális egyesületeket és érdekképviseleteket a bemutatkozásra.

4 Nem teljesen elképzelhetetlen, hogy ennek az akciónak a hullámvizein születik meg a közölt dokumentum is, hiszen a szentendreiek 1930-as, figyelemre méltó sajtóvisszhanggal kísért és ezáltal a telep fennállását nyomatékosan tudatosító, Nemzeti 149