Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)
Művészettörténeti szekció - Bodonyi Emőke: Huszadik századi falképek a szentendrei Keresztelő Szent János plébániatemplomban
Atyaisten képéhez. Mintha az Atyaisten képe fölött lebegő Szentlélek sugarai folytatódnának a lenti Angyali üdvözleten. Az Angyali üdvözlet szereplői lépcsősor tetején térdepelnek. Hátul alig felemelkedő perem zárja le az architekturális részt és választja el az égszínkék egynemű háttértől. Pándy Lajos mennyezeti szekkója (Árpádházi szentek körében ábrázolt Szűz Mária a kis Jézussal) a Sacra Conversazione ábrázolástípust újítja fel. Mária lépcsősor tetején áll félköríves oszlopsor előterében. A szentek között felsorakozik baloldalról Szent István Szűz Mária oltalmába ajánlva Magyarországot, Szent Imre és feltehetőleg Boldog Ilona, 26 jobboldalt pedig Szent Erzsébet, Szent Margit és Szent László. A plébániatemplom szentélyének egységes összhatását a falszakaszok beosztásához igazodó szekkók ritmikus elrendezésén kívül az evangélista szimbólumokat keretező téglavörös szegélyek, a mennyezeti szekkók gazdag ultramarin színezése és az egyes falszakaszok stilizált keretezése tovább fokozza. A szentély kifejtésének ikonográfiái programja Къ egyes jelenetek ábrázolásában ikonográfiái újítás figyelhető meg: Bánáti Sverák és Pándy szentendrei környezetbe helyezte a jeleneteket és ehhez hozzájárul még az a jellegzetesség, hogy Bánáti Sverák falképein régi magyar viseletek is feltűnnek. Mindez arra a szándékra utal, hogy az egyes bibliai jelenetek tanulságait aktualizálni akarták a jelenben. Mindennek megvan a párhuzama Bánáti Sverák munkásságában, aki olajképein a bibliai jeleneteket szintén szentendrei környezetben ábrázolja. (A házasságtörő asszony című képen 27 például Szentendre városán kívül zajlik a jelenet, amelyen a plébániatemplom falképeitől eltérően nincs architekturális keret. Szentendre látképe jellegzetes házaival a háttérben jól kivehető.) Az a tény, hogy Bánáti Sverák szentélyképein különböző korszakokat idéz fel a különböző kosztümökkel, köztük régi magyar viseletekkel nemcsak Bánáti Sverák munkásságával, hanem a szentély kifestésének ikonográfiái programjával, valamint a korszak művészeti szemléletével is összefügg. Onódi Béla visszaemlékezése szerint a szentély kifestésében részt vevő művészek maguk ajánlották a témát, amit a helyi plébánossal egyeztettek. 28 Német László plébános azonban arról számolt be, hogy „a művészek terveiket Décsy Gézával a Pesti Szent Imre Kollégium prefektusával történt megbeszélés alapján készítik...", sőt Szőnyi Ottó, a Központi Egyházművészeti Hivatal elnöke is megtekintette a terveket. 29 Mindezek azt bizonyítják, hogy a festőművészek egyházművészeti, liturgiái szempontból is felkészültek a munkára. A szentélyben összesen tíz jelenet látható, közülük kilenc egy-egy bibliai eseményt dolgoz fel és egy pedig a Bibliától függetlenül az Árpádházi szenteket ábrázolja éppen a szentély központi részében. A bibliai jelenetek logikusan követik egymást, Jézus életének egy-egy fontosabb 138