Korkes Zsuzsa szerk.: Kutatások Pest megyében. Tudományos konferencia I. (Pest Megyei Múzeumi Füzetek 4., Szentendre, 1997)

Néprajzi szekció - Viszóczky Ilona: Szempontok a Bódva-völgye néprajzi körülhatárolásához

is. Az erőszakos kollektivizálás hatása, a mezőgazdaságon kívüli munkahelyek hiánya, az elmaradottabb életkörülmények ugyanúgy szerepet kaptak falvaink mai arculatának kialakításában, mint a közigazgatás körzetesítése, az iskolák összevonása, a „paraszti önigazgatás" megszüntetése. Az elöregedő, önkormányzat nélküli, iskoláját, orvosát, gyakran papját vesztett települések nem csak az ott élők társadalmi hátrányait konzerválták, hanem megbontották a generációk közötti kulturális átadás és átvétel hagyományos formáit is. Ezen falvak gazdaságában, a népesség korösszetételében, a műveltség egész állapotában sajátos „csonka" struktúrák alakultak ki. A gazdasági hátrányok a tárgyi ellátottságban rétegeztek egymásra jellegzetes formációkat, a szellemi műveltségben pedig ugyancsak sajátos, olykor alig kielemezhető folyamatok zajlottak le.

21 A Bódva-völgyi területen a Csereháthoz hasonlóan mindez azért lényeges, mert a regionális kutatások nagyon egyértelmű egyezést mutattak ki az aprófalvas és az elmaradott területek között, aminek a hatása nem hagyható figyelmen kívül, ha az anyagi kultúra, a tárgyi ellátottság, illetve annak egyes részletei kerülnek néprajzi vizsgálatra. Összességében megállapítható, hogy a Bódva-völgy csak földrajzi meghatározottságában állandó. A gazdasági, társadalmi, kulturális folyamatok a műveltség állapotát folyamatosan formálják, s ennek megfelelően változik a táji csoport néprajzi jellege, kiterjedése és kapcsolatrendszere. Jegyzetek 1 A miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársainak kezdeményezésére 1992-1994. között valósult meg a Bódva völgye történeti-néprajzi értékeit föltáró kutatás. Ehhez a munkához kapcsolódva végeztem néprajzi gyűjtést Tornabarakonyban. 2 Bodnár M. 1993. 185. 3 Kosa L.-Filep A. 1975. 45-51. 4 Kosa L.-Filep A. i. m. 48. 5 Mendöl T. 1940. 42-45., Bulla B.-Mendöl T. 1947. 62-65., Frisnyák S. 1985. 8. 6 Kádár L. 1943. 74., BencsikJ. 1986. 143-153. 7

VigaGy. 1990. 19. x Paládi-Kovács A. 1989. 137-167., Bodnár M. i.m. 184-185. 9 Borovszky S.-Sziklai J. szerk. 1896. 272., Peja Gy. 1973. 17-38. 10 Magda P. 1819.90. 11 Frisnyák S. 1994.9-44. 12 Peja Gy. 1973. 19. 13 A vidék gazdálkodásának főbb jellemzőihez: Faragó T. 1973. 87-120. F. Török K. 1973. 175-190. l4

SzuhayP. 1982. 129-135. 15 Donáczi F.-Bertalan J. 1973. 211-234. Ifi A kérdésről, részletes irodalommal: KósaL. 1989. 210-221. 17 Vö.: Bernát T. 1985. 27-34., Gulyás M. 1982. 3-4. Órásához Nagy Béla, Tüskés Tibor, Lázár István, Hatvani Dániel, Süli Zakar István, Vági Gábor, Varga Csaba, Magyar József, Bartha Gábor, Kulcsár Attila és Kelemen Gábor „szóltak" hozzá a Napjaink című, Miskolcon megjelenő irodalmi folyó119