Asztalos István szerk.: Múzeumok Pest megyében(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 3., Szentendre, 1996)

Nagykőrös - Arany János Múzeum

NAGYKŐRÖS polgármesteri titkárt, Nagy Lajost bízta meg. Jóllehet lépések történetek a gyűjtemény gyarapítása érdekében, igazi múzeum nem működhetett, mivel nem volt állandó épület számára, s kiállítás sem készült el. Alapvető változás az 1949. évi múzeumi törvény hatására következett be: 1950-ben létrejött a városi múzeum, s végleges helyre kerülhetett. A múzeum igazgatója Keszeg István volt, s megbízatását 1956-ig látta el. Utódja dr. Balanyi Béla lett, aki mint a Bács-Kiskun Megyei Levéltár igazgatója, mellékállásúként látta el a múzeumvezetői teendőket. A nagykőrösi Arany János Gimnázium fennállásának 400. évfordulóján, 1957-ben nyílt meg az Arany János Emlékmúzeum, melynek vezetője dr. Tőrös László lett. A múzeumügy terén 1972-ben történt jelentős változás. Főállású igazgató került az Arany János Múzeum élére Nóvák László személyében (1975-ben szerezte meg az egyetemi, 1996-ban a nagydoktori címet). A két múzeum egyesítése 1974-ben történt meg. Ekkor szűnt meg az Emlékmúzeum, anyaga átköltözött az Arany János Múzeumba. A személyi feltételek is kedvezően alakultak: irodalomtörténész, régész, történész-muzeológus, két restaurátor végezheti munkáját. Az Arany János Múzeumnak az egykori huszárkaszárnya ad otthont. Nagykőrös város közönsége 1836-1838 között építette fel, a klasszicista stílus legszebb nagykőrösi képviselője. 1848 őszén falai között toborozták a 13. Hunyadi és a 16. Károlyi honvéd huszárezredeket. Történeti Nemzeti Emlékhely. A szabadságharc bukása után, egészen 1945-ig katonai méntelepként működött. A háború után az intézményt leépítették, sorsára hagyták az impozáns épületegyüttest, s 1950-ben pedig lebontották a főépület nyugati végét, a 200 méteres istállóját, valamint a 91 méteres altiszti szárnyat. 1992-ben létrejött az Arany János Múzeum - Nemzeti Emlékhely Alapítvány, amely célul tűzte az egykori huszárkaszárnya területi egyesítését, a főépület műemléki rekonstrukcióját, a meglévő Abonyi úti legénységi szárny múzeumi célokra történő fordítását. Az Arany János Múzeum tájmúzeum. Gyűjtőköre felöleli Nagykőrös várost, valamint a Dabas-vonzáskörzet területét. Arany János révén országos gyűjtő funkciót tölt be, egyes néprajzi tárgyegyüttesek gyűjtése is túlhaladja a tájmúzeum határát. Az Arany János Múzeum klasszikus gyűjteményekkel rendelkezik. Legnagyobb a régészeti (mintegy tízezer darab), néprajzi (háromezer), történeti tárgyi (ezerháromszáz), iparművészeti (félezer), képzőművészeti (félezer) gyűjtemény mellett az irodalomtörténeti (ötezer), történeti dokumentációs (kettőezer), plakát (ezerhatszáz) dokumentumot számlál, a szakkönyvtár 18.000 kötetes, az adatár 19.000 fóliós, s a fotótár 15.000 felvételt tartalmaz. A régészeti gyűjtemény legértékesebb darabja az avar fejedelmi aranyveretes kard, honfoglaló harcos övveretei, a ludasi templomromból előkerült XII-XIII. századi aranyozott bronz körmeneti kereszt. A néprajzi -107-