Asztalos István szerk.: Múzeumok Pest megyében(Pest Megyei Múzeumi Füzetek 3., Szentendre, 1996)

Gödöllő - Királyi Kastély Múzeum

GÖDÖLLŐ állítás folyamatosságáért és a működtetésért. Az épület hasznosítási tervei szerint önálló kastélymúzeum, kulturális és rendezvényközpont, valamint két szárnyban színvonalas kastélyszálloda kerül kialakításra. A kastély látogatható, megtekinthetők a helyreállított lakosztályok és a lovardában folyamatosan megrendezésre kerülő időszaki bemutatók. 1996 augusztus 17-én nyílt meg a múzeum állandó kiállításának első tömbje, megfelelő infrastruktúrával (kávézó, ajándékbolt, utazási iroda stb.), a díszterem, a lovarda és a park pedig többféle rendezvénynek ad helyet (színházi előadások, koncertek, kisebb konferenciák). 1997 végére elkészülnek a múzeumi szárnyak és a kastélyszálloda, majd a további években fokozatosan átadásra kerülnek az épületegyüttes más egységei is. A teljes felújítás befejezése és a hasznosítás minden elemének megvalósítása az ezredfordulóra várható. A múzeum gyűjteményei A Kastélymúzeum gyűjteményeinek ismertetése előtt szükséges érinteni egy fontos és meghatározó sajátosságot, nevezetesen a múzeum létesítésének rendhagyó voltát. A hazai múzeumalapítás ugyanis általában azt a gyakorlatot követi, hogy meglévő, többnyire törzsanyagukban majdnem teljesnek mondható gyűjtemények kapnak múzeumi (közgyűjteményi) rangot és működési engedélyt. Gödöllőn azonban a helyzet fordított: az adott és rendkívül értékes építészeti környezetben azért alakult múzeumi intézmény, hogy a kastéllyal kapcsolatos emlék- és műtárgyállományt feltárja, összegyűjtse és bemutathatóvá tegye. Jelenleg tehát a múzeum - más közgyűjteményekhez viszonyítva - kevés műtárggyal rendelkezik, ugyanakkor a jó feltételrendszer (például megfelelő vásárlási keret) biztosításával a műtárgyállomány rendkívül gyors ütemben szaporodik. A jelenlegi, összességében mintegy 800 darabból álló törzsanyag már szakgyűjteményekre bontódik: a képző- és iparművészeti-, bútor-, történeti tárgy- és numizmatikai gyűjtemények mellett megalapozódtak a történeti dokumentum-, fotó, dia, videótár, valamint az adattár és a tudományos szakkönyvtár egységei is. A műtárgyállomány egységei közül kiemelkednek a XVIII. és XIX. századi kastélyberendezések (csillárok, kályhák, bútorok stb.) és az Erzsébet királyné személyével kapcsolatos emlékanyagok, amelyek önálló kiállítási egységként kerülnek majd bemutatásra. A múzeum gyűjtőköre A Kastélymúzeum gyűjtőmunkájában elsősorban a műemlékegyüttes eredeti berendezés- és műtárgyállományának felkutatása és összegyűjtése dominál. A gyűjtőkörön belül külön irányt jelent a kastély és az uradalom (Grassalkovich, majd koronauradalom) történetével, valamint a XIX. század második felének királyi udvartartásával és az Erzsébet királynéval kapcsola-87-